A mai tárgyaláson a Fõvárosi Munkaügyi Bíróság megállapította hatáskörének
hiányát az ügyünkben és a Fõvárosi Ítélõtáblától kéri, hogy jelölje ki az
ügyünkben hatáskörrel rendelkezõ bíróságot. Mindezt az alperes NFÜ
indítványára tette, ugyanis õk hivatkoztak egy nagyon friss legfelsõbb
bírósági döntésre, amelynek értelmében a támogatási jogviszony (Bíró Endre
és az NFÜ álláspontjával összhangban) atipikus polgári jogi szerzõdéses
jogviszony, magyarul nem közigazgatási perként hanem polgári perként kell
tárgyalni.
A Munkaügyi Bíróság mai végzésével azonos tartalmú kérelmet már egy éve
benyújtottunk, és eleve is polgári perként indítottuk keresetünket 2009
szeptemberében. Akár sikernek is tekinthetjük ezt a mai fejleményt, de
végeredményben még mindig START kockán állunk jogorvoslati ügyünkben.

(Úgy néz ki, hogy a bíróság az ESZÁnál is nagyobb sóhivatal.)

Üdv.

Peták Péter
Istenkúti Közösségért Egyesület

KATT!

Előkészítése során botrányosan elsumákolták a társadalmi egyeztetést, mindazonáltal érdemes alaposabban kielemezni az anyagot.

Ezúton is várunk véleményeket!

(alább az anyag letölthető)

Magyar Közlöny 11.09 (Letöltés)

„5.5.1. B Közösségi kezdeményezések és önkéntes programok támogatása – B komponens:

A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése

Kik pályázhatnak?

Non-profit szervezet államháztartáson belül; nonprofit szervezet államháztartáson kívül

Keretösszeg

1.34 Mrd Ft

Egy pályázó által megpályázható min-max. összeg

10-50 m Ft

Támogatható projektek száma

80-120 db

Támogatható tevékenységek

A családok jólétével kapcsolatos támogató szolgáltatások biztosítása, családbarát rendezvények és közösségfejlesztő programok szervezése, a családi élettel és a gyermekvállalással, neveléssel, -elhelyezéssel kapcsolatos tanácsadás, tapasztalatcsere, tanfolyamok szervezése, ill. ilyen tevékenységet végz􀄘 szervezetek létrehozása.

Megjegyzés

Indítási feltételek:

1. A konstrukció szakmai tartalmának kidolgozása és mindkét fél általi elfogadása

2. Támogatható tevékenységek pontosítása, összhangban a már megvalósítás alatt lévő projektek tartalmával Határidő: 2011. I. negyedév

Indítás:

2011. I. félév. A tervezett 10 %-os átjárhatóság helyett 5%-ban került meghatározásra az ERFA keret túllépése miatt.”

Ezt a felhívást egyidejűleg küldtük meg a Magyar Nemzetnek és a Népszabadságnak, az Indexnek, Origónak, valamint a nagyobb civil hírleveleknek és hírportáloknak.

A Nemzeti Civil Alapprogram 2004. óta nyújt évi tízezer (!) egyesületnek és alapítványnak évente 6-7 milliárd forint körüli összegben javarészt működési költségtámogatást, kisebbik részben civil szektort érintő és fejlesztő projekttámogatást. A döntéseket civil választott delegáltak hozzák a Tanácsban (elvi irányítási szinten) és a regionális valamint szakmai kollégiumokban (konkrét támogatási szinten). A működési költségtámogatások – amelyek az egész NCA forrás kétharmadát teszik ki – az elmúlt évi tényleges, számviteli ráfordítások százalékaiban maximáltak, ily módon kizárt a fiktív szervezetek támogatása és kizárt a kivételező „túltámogatás” is. Viszont biztosított ily módon sok-sok ezer helyi kis civil szervezet működésének állami támogatásból segítése.

A most nyilvánosságra került kormányzati tervek szerint az NCA „strukturális és működési megújítása” következik. Ennek első jeleként a 2011. évi költségvetési tervezetben az NCA az idei év forrásának már csak a felével, 3,5 milliárd forinttal jelenik meg; s bejelentésre került azt is, hogy a pályáztatást fél évre bizonyosan felfüggesztik „a civil szervezetek újraregisztrálásának szükségessége” miatt. (Az idézőjelek a civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárnak a közelmúlt rendezvényein elhangzott tájékoztatóira utalnak.) Ebből a forrásból tudjuk továbbá, hogy a kormányzati megítélés szerint az NCA-forrást a „szétporlasztás” veszélye fenyegette (amely szerint túl sok kis szervezetnek jutott „éhenhaláshoz sok – értékteremtő munkához kevés” támogatás); ezért is kell a szervezeti struktúrához hozzányúlni, s a Nemzeti Kulturális Alaphoz hasonló -, a jelenleginél nagyobb „autonómiával rendelkező” keretben működtetni az NCA-t. A minisztériumi adminisztrációtól való nagyobb autonómia véleményünk szerint is üdvözlendő, de csak akkor ha megmarad a civil döntéshozói szabadság. Nagy a veszélye annak, hogy az NCA megszűnik a jövőben önkormányzó jellegű struktúraként működni. Európa-szerte elismert, s más országoknak modellértékkel bíró civil támogatáselosztási rendszerünk visszasimulni látszik a többi állami pályázati mechanizmus közé, amelyek korábban is a kormányzat által vezérelt döntéshozatali rendet eredményeztek

Az NCA „halaszthatatlan és sürgős átalakításának” aktuálisan hangoztatott kormányzati indoka a belső visszaélések gyanúja, az NCA tisztségviselőinek túlreprezentált jelenléte a nyertesek között, s az elmúlt évek civil finanszírozással kapcsolatos botrányai. Mindhárom tétel mögött azon érvelés húzódik meg, hogy a civil választott tisztségviselőkkel irányított NCA-testületek nem képesek a közpénz kezeléséhez szükséges alkalmasság, felkészültség megszerzésére. Hogy civil pozíciójuk eleve a közpénz részrehajló, befolyásolt elosztására motíválják őket; míg a civil szektortól független állami döntéshozók elfogulatlanul képesek az elosztási szempontokat érvényesíteni. Szeretnénk felhívni ebben a gondolatkörben a figyelmet arra, hogy az NCA előnye éppen az volt más támogatási rendszerekhez képest, hogy az érintettek, érdekeltek, s ily módon hozzáértő szakemberek ültek a testületekben. Önmaguktól tényleg nem voltak függetlenek, csak az államtól, kormánytól, minisztériumtól! Ily módon függetlenségük a civil rendeltetésű források elosztásának függetlenségét jelentette a kormányzati és hivatali befolyásolástól. (A „co management” jellegű, önkormányzó struktúrák összeférhetetlenségi kérdéseit a jogállamokban normatívan szokták rendezni: nyilvánossági kontrollokkal, az érintettek és érdekeltek támogatásmaximalizálásával, kódszám szerinti bírálattal, részben vagy teljesen normatív illetve objektív bírálati szempontokkal. Az NCA szabályozásában és gyakorlatában már ma is több ilyen – elsősorban nyilvánossági – elem van, de az jól látszik, hogy ezek nem elegendőek! További átgondolt és ésszerű korlátozó szabályokra van szükség a tisztségviselők szervezeteinek jutó támogatásokat illetően; s nem pedig arra, hogy alapjaiban kérdőjelezzék meg  a működő, progresszív, az EU részvételi elvét is a gyakorlatban megvalósító NCA-struktúrát! Ha pedig konkrétan megnézzük a tanácsi és kollégiumi tagok civil szervezeteinek összes részesedését az NCA forrásaiból, akkor 10 % körüli arányt kapunk. Mérlegelnünk kell azt is, hogy az döntéshozó testületekbe választottak szervezetei többségében egyébként is kiemelkedően dolgoztak, és delegáltjuk szakmailag felkészült és eredményes munkát végző személy.Ez a 10 % is lehet persze nagyobb figyelmet érdemlő és hatékonyabban szabályozandó, de biztosan nem szolgáltat kellő alapot a forrás 90 %-át jellemző rendszer alapvető értékeinek megszüntetésére!)

Civil szervezetek, védjük meg az NCA-t!

Éljünk a kormányzat által felkínált véleménynyilvánítási lehetőséggel, s árasszuk el tiltakozó üzeneteinkkel a csaba.latorcai@kim.gov.hu és laszlo.szaszfalvi@kim.gov.hu felelős vezetői e-mail címeket! (Hogy tudjuk, mennyien is tiltakoztunk, kérjük szépen az üzenet másolatban történő megküldését a nemzeticivilalapprogram@gmail.com címre is!)

Váljon ily módon nyilvánvalóvá, hogy társadalmi értéknek tartjuk az NCA-források felhasználásában történő meghatározó erejű civil részvételt; s nem csak az „értékes” -, nem csak a nagyobb civil szervezetek kormányzati támogatását szeretnénk „hatékonyabbá tenni” a jövőben!

A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának korábbi elnökei és alelnökei:

Bárdos Ferenc, Bíró Endre, Németh Ferenc, Nagy Ádám, Rácz Sándor

„Cseréljük föl kizsákmányolóink erkölcsét a régi jól bevált magyar erkölcsre” – ezzel a Wass Albert-idézettel zárta a beszédét Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyik alapítója, a szervezet november elején tartott konferenciáján. Néhány nappal később Csizmadia a civil csoportoknak pénzt osztó állami testület, a több mint 6 milliárd forint pályázati pénzzel gazdálkodó Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) elnöki megbízólevelét vehette át Navracsics Tibortól, a társadalmi kapcsolatokért is felelős közigazgatási minisztertől.

Fotó: Túry Gergely

A két esemény között látszólag nem sok az összefüggés, ám ha valaki fellapozza Csizmadiának a Magyar Hírlapban ez év augusztus 19-én megjelent nyilatkozatát, a kép már árnyaltabb. Ebben arról beszélt, hogy a CÖF-nek – amelyik 2009-ben az előrehozott választásokat követelő Hősök téri demonstrációjával lépett a nyilvánosság elé – a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével karöltve létre kellene hoznia a nemzeti együttműködési kerekasztalt. Ez utóbbi szerepét Csizmadia egyebek mellett abban látta, hogy a helyi fórumain „előre megszűrjék a civilek véleményét”, hogy ezek a szervezetek csak „a valóban fontos ügyekben” közvetítsenek a lakosság és az állami, önkormányzati intézmények között. Csizmadia azt is felvetette, hogy ennél a kerekasztalnál kellene lefolytatni az új alkotmány koncepciójának társadalmi vitáját is.

Az ellenzéki időben a Fidesz afféle trójai falovának tekintett CÖF alapítójának víziója gyorsabban halad a megvalósulás útján, mint azt korábban talán maga is gondolni merte volna. Nemrégiben elkészült az első olyan kormánypárti indítvány, amely korlátozná a civil szervezetek beleszólási – konkrétabban keresetindítási, fellebbezési – jogát a környezetvédelmi engedélyezési és a fogyasztóvédelmi eljárásokban (HVG, 2010. november 6.). A Tarlós István és Kósa Lajos által jegyzett javaslat a civilek fölösleges akadékoskodásának akarta útját állni, mert az előterjesztők szerint a lendületes kormányzást ma még például a nemzetgazdaságilag fontos beruházások blokkolásával tudják gátolni. Pedig annak idején a sukorói kaszinóberuházást is a civil erők kezdték megfúrni, a mai kormánypárt csak később „csavarodott rá” a politikai tőkéjének növelésével kecsegtető lakossági tiltakozásra.

Csapást készül mérni a kormányzat a – Hankiss Elemér szociológus szerint az utóbbi években végre-valahára az ébredezés, a pezsgés jeleit mutató – civil szférára azzal is, hogy új alapokra helyezné a finanszírozását. A cél elvben persze méltányolandó. Ahogy az előterjesztést készítő közigazgatási tárcánál fogalmaztak, ki szeretnék szűrni a rendszerből az érdemi munkát nem végző, pusztán a pályázati pénzek megsarcolására szakosodott szervezeteket. Ehhez kézenfekvő hivatkozási alap, hogy az eddig alkalmazott pénzosztási módszerek – ha egyre szűkebb keretek között is – mindig teret adtak az érdemtelen pénzszerzésnek. Csakhogy az előjelekből ítélve nem arra megy a világ, hogy az eddiginél objektívebb mércék alapján történne majd a pénzosztás. Ezt jelezte Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselőnek a kisebbségi szervezetek állami támogatásával kapcsolatos minapi „elszólása” is. A roma politikus az általa utóbb minden tekintetben vállalhatónak mondott, az internetre is felkerült egyik hangfelvételen arról beszélt, hogy mostantól lényegében ő dönti majd el, melyik roma szervezet kaphat támogatást, és melyik nem. Márpedig a minta könnyen ragadós lehet, és így általános szabállyá válhat a nonprofit szféra támogatásában, hogy a politika vagy annak kitartottjaként működő álcivilek díjazzák majd a nekik kedves szervezeteket.

Nem volt ez nagyon másként persze akkor sem, amikor 1990 és 2003 között a parlament külön e célra létrehozott bizottsága osztotta a pénzeket. Igaz, a testületben akkoriban – afféle nagykoalíciós alapon – sokszor a „tieidnek is egyet, a mieinknek is egyet” gyakorlata érvényesült. Így kaphattak a társadalmi szervezeteknek szánt pénzekből pártokhoz kötődő csoportosulások. Az NCA hét évvel ezelőtti – még a Medgyessy-kormány alatti – létrehozásának éppen az volt a célja, hogy ne a politika, hanem olyan testület döntsön a nonprofit szféra támogatásáról, amelyben kisebbségben vannak a pártok és a kormány delegáltjai. A pénzosztást az egymást jobban ismerő – és ellenőrizni képes – civilekre bízták. Emellett automatizmussá vált a civil szervezetek költségvetési támogatása is, amennyiben törvény rendelkezett arról, hogy az állam ugyanannyi forintot oszt szét köztük évről évre, mint amennyit az adózók az 1 százalékos felajánlásaik alapján a civileknek juttattak. S bár ez utóbbi elgondolás 2006-ban „megborult”, amikor a Gyurcsány-kormány zárolta a pénz egy részét, illetve évi 6,8 milliárd forintos plafont állapított meg az összes kifizetésre, a civilek még így is több pénzhez és jóval átláthatóbb feltételek mellett juthattak hozzá, mint akkor, amikor még a parlamentre, illetve a miniszteri keretek felett diszponáló tárcavezetők kegyeire voltak bízva. Jövőre viszont az NCA már az ideihez képest csak fél pénzből gazdálkodhat.

Az NCA tavaszra tervezett átalakításakor – amelynek részletei egyelőre nem ismertek – nem nyilvános, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (Kehi) készült vizsgálatra is hivatkozik a kormányoldal. E szerint a támogatott szervezetek 20 százaléka szabálytalanul jutott állami pénzekhez. Azt nem tudni, hogy a vizsgálat mely időszakra vonatkozott, de a felismerés nem új. A HVG például már két éve megírta, hogy a korábban kiosztott pénzeknek valószínűleg közel az egyharmada – 2006-ban például mintegy 2 milliárd forint – olyan szervezeteknél landolt, amelyekben közvetve vagy közvetlenül érdekelt volt valamelyik NCA-tag. Az összeférhetetlenségi szabályok későbbi szigorítása ellenére pedig még 2007-ben is közel félmilliárd forintot kasszíroztak a belterjes pályázatok nyertesei (HVG, 2008. június 21.). Nem öregbítette az NCA hírét az sem, hogy a Zuschlag-ügyben érintett álcivileknek is legalább 14 milliót utalt, és a perben kilencedrendű vádlott Prácser László az egyik kollégium döntéshozója volt.

Minden fogyatékossága ellenére az NCA az utóbbi időben már jóval átláthatóbban, ellenőrizhetőbben működött, mint a korábbi pénzosztó mechanizmusok. S noha a kormánypártok most azzal vádolják a rendszer reformjával kapcsolatos aggályaikat hangoztató ellenzéki képviselőket, hogy a személyes kötődéseik miatt beszélnek az NCA-pénzek einstandolásáról, úgy tűnik, ez a fajta politikai kommunikáció csak arra szolgál, hogy az indulatokat gerjessze. Ilyen körülmények közt pedig kevés esély van egy olyan rendszer kialakítására, amely valóban objektíven mérhetővé tenné a nonprofit szervezetek munkáját, és ennek alapján részesítené – vagy nem részesítené – őket az állami támogatásban.

DOBSZAY JÁNOS

Forrás:

Alapos átvilágítást, majd komoly átalakításokat tervez a kormány a civil szférában – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkársága pénteken az MTI-vel.

Az államtitkárság közleményében hangsúlyozza: a kormány a jövőben a valós tevékenységet folytató, társadalmilag hasznos civil szervezeteket szeretné állami támogatáshoz juttatni, és ki akarja szűrni az érdemi munkát nem végző, pusztán a pályázati pénzek megsarcolására szakosodott kalóz szervezeteket. A civil szervezetek működését szabályozó joganyag felülvizsgálata után várhatóan jövő év elején, legkorábban áprilisban nyújtják be az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely a tervek szerint 2011 júliusától szabályozná újra a civil szektor finanszírozását, valamint a civil szervezeteknek adható kedvezmények körét és mértékét – fejtik ki a tájékoztatásban. Kiemelik: a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) rendszerét a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálataira alapozva kívánják átalakítani. A KEHI által átvilágított szervezetek az előző évben összesen 400 millió forintos állami támogatásban részesültek, de a szervezetek 20 százaléka szabálytalanul jutott hozzá ezekhez a pénzekhez. A legtöbb civil szervezet ugyanis átlagosan néhány százezer forintos támogatást kapott, míg az NCA döntnökök szervezetei 10 millió forint feletti állami juttatásokban részesültek a vizsgált időszakban – mutatnak rá a közleményben. Az államtitkárság pénteki közleményében úgy fogalmaznak, hogy megértik az LMP-s és az MSZP-s politikusok aggodalmait, hiszen ők “szoros kapcsolatban állnak az NCA döntéshozóival”, vagyis őket anyagi szempontból hátrányosan érinti a jelenlegi kaotikus viszonyok felszámolása. Hozzáteszik: a civil szervezetek 3,6 milliárd forint állami támogatásra számíthatnak a jövő év első felében, míg az év második felében zajló “radikális átalakítás” időszakában szünetel a pályáztatás. Az államtitkárság szerint ez az időarányos támogatás így is nagyobb lesz, mint amelyet az MSZP kormány juttatott az idén a civil szervezeteknek. Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára kedden a parlamentben – egy LMP-s képviselő napirend előtti felszólalára reagálva – jelentette, hogy a kormány 2011-ben törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé a szektor működésével összefüggésben. Egyebek között arról beszélt, szerinte pazarlóan, magára túl sokat kötve működik a Nemzeti Civil Alapprogram. A kormány eltökélt a változtatásban – szögezte le, a célok között például a támogatás egyszerűsítését, átláthatóvá tételét, a rendszer kiszámíthatóvá tételét jelölve meg. bkgy \ bhi

Tarlós nem ért egyet a civilek drasztikus korlátozásával

Nem ért egyet a civil szervezetek fellebbezési jogát korlátozó törvénymódosító javaslattal Tarlós István, ezért ezt az előterjesztést a maga részéről visszavonja – ezt a politikus szerda délutáni sajtótájékoztatóján közölte. A főpolgármester elmondta azt is: nem kizárt, hogy csütörtökön vagy pénteken életbe lép a szmogriadó tájékoztatási fokozata Budapesten, de még nem lépett életbe.

Tarlós István emlékeztetett: parlamenti képviselőként Kósa Lajossal és Kovács Zoltánnal közösen több törvénymódosító javaslatot tettek. Ezek egyike a civil szervezetek ügyfélként való fellebbezési jogát korlátozná, illetve megszüntetné. A főpolgármester közölte: véleménye szerint a szándék helyes, ugyanis vannak, illetve lehetnek olyan civil szervezetek, amelyek nem feltétlenül segítő szándékkal ellenkeznek egy-egy ügyben, hanem esetleg azért, hogy “engedjék magukat meggyőzni”. Ugyanakkor nem hiszi, hogy helyes lenne, ha “a civil szervezetek jogait ilyen erőszakosan és agresszíven általánosan nyirbálnák meg” – tette hozzá.

Tarlós István ezért szerdán a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét írásban tájékoztatta, hogy ezt az előterjesztést a maga részéről visszavonja. A politikus közölte: ilyen általános jogelvonást nem tart helyesnek a civil szervezetekkel szemben. A főpolgármester hangsúlyozta: ettől az egy előterjesztéstől a maga részéről visszalép, a többit viszont fenntartja.

A szmogriadóval kapcsolatban a főpolgármester úgy fogalmazott: “nem elképzelhetetlen”, hogy a szmogriadó első, tájékoztatási fokozata életbe léphet csütörtökön vagy pénteken, de még nem lépett életbe. Tarlós István elmondta: kiadta az utasítást a főváros környezetvédelmi osztályának, hogy folyamatosan, éjjel-nappal figyeljék az előrejelzéseket és kövessék a mérési adatokat. Tarlós István közölte: biztosítja a lakosságot, hogy elrendelik a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, ha erre szükség lesz.

És itt az Indexen is:

Tarlós István visszavonja a civilek jogait korlátozó törvénymódosító előterjesztését

2010.11.03. 18:11 – MTI

Tarlós István visszavonja az egyik, Kósa Lajos és Kovács Zoltán fideszes képviselőtársaival együtt tett törvénymódosító előterjesztését, mert úgy látja, az a civil szervezetek jogait erőszakosan korlátozná.

Részletesen

BEIK 68,8

Pályázatok 68

Szakmafejlesztés 89,3 (ebből 72 a dologi kiadás)

Gyia 132 (ebből 126,7 a pályázat)

Ez BEIK nélkül nem egész 290 millió forint, ami a becsült 2,7 milliós ifjúsági populációnál nem egész 110 forintot jelent!

Teljes cikk a NOL-on:

http://nol.hu/belfold/szukitene_a_fidesz_a_tarsadalmi_es_erdekkepviseleti_szervezetek_jogositvanyat

Olvasható a parlament honlapján a 2011-es költségvetési törvény javaslat.

NCA 3,64 mrd forint

no comment

MEGHÍVÓ

az

Országgyűlés

Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága

és

az Ökotárs Alapítvány,

az Európai Nonprofit Jogi Központ

a Polgár-Társ Alapítvány (Csíkszereda)

szívélyesen meghívja Önt és érdeklődő kollégáit nemzetközi konferenciájára:

Állam-civil Kapcsolatok:

Mire jó és miért probléma a civil szervezetek támogatása?

Az esemény előadói közép-európai áttekintést adnak a közvetett és közvetlen állami-civil kapcsolatok főbb formáiról, elsősorban a közhasznúság rendszeréről és az állami támogatások szabályozásáról, támaszkodva a témában a közelmúltban elkészült hazai elemzésekre és az ebből fakadó ajánlásokra, valamint összehasonlítják ezeket a szomszédos országokban zajló hasonló folyamatokkal és aktuális trendekkel. Emellett szó lesz a hazai nonprofit joganyag jelenleg zajló felülvizsgálatáról és tervezett reformjáról. Mindezeket parlamenti képviselők, a kormányzat képviselői valamint hazai és külföldi nonprofit szakemberek mutatják be és vitatják meg a hallgatósággal.

Helyszín és időpont:

2010. November 25. 9.00-17.00 óra

Képviselői Irodaház (Budapest, Széchenyi rkp. 17, VII. emelet)

Az eseményen szeretettel látjuk a civil szektor, a kormányzat és a média képviselőit is.

A rendezvény programja és a jelentkezési lap alább található. Részvételi szándékát kérjük a regisztrációs lap kitöltésével jelezze legkésőbb November 15-ig!

A részvétel ingyenes – a vidékről érkezők számára igény esetén útiköltségtérítést biztosítunk, amit az Európai Bizottság “Európa a Polgárokért” programjának támogatása tesz lehetővé.

PROGRAM ÉS JELENTKEZÉSI LAP ITT!

Átláthatóbb egyesületi támogatási rendszert sürgetnek

2010. October 13. (Wednesday) 17:11 – Búzafalvi Tamás

Széleskörű egyeztetési tárgyalássorozatot kezdeményezett több egyesület, civil szervezet 2009. októberben a teljes támogatási és lebonyolítási rendszer átláthatósága érdekében. Az országos akcióról az egyik budapesti kezdeményező egyesületet és két miskolci civil műhelyt kérdeztünk.

Tizenöt civil szervezet indította el az  „Akció a Civil Szervezetek Méltóságért” kezdeményezést, amely tavaly októberben indult, azóta további 170 egyesület, alapítvány csatlakozott. Célkitűzésük, hogy a fókuszban a segítő attitűd álljon, hogy mind a támogató, mind a támogatott biztos legyen a hatékony felhasználásban, és mind több legyen a sikeres projekt, az ország, a társadalom javára.

Az egyre szélesedő civil tiltakozás közvetlen kiváltó oka, hogy szeptember közepén az ESZA Nonprofit Kft döntése és intézkedései alapján az adóhatóság pénzbehajtást indított 7 konzorciumi összefogás résztvevői – kb. 30 – 35 civil szervezet ellen. A programok 2007-ben lezárultak, s most visszamenőlegesen „szabálytalansági eljárást” indítva, azokban vélt hiányosságokat fogalmazott meg az ESZA Nonprofit Kft. A demonstráció kezdete óta számtalan sajtó, rádió és TV híradás, országgyűlési felszólalás foglalkozott a társadalom egy jelentős részét felháborító folyamattal….

A cikk folytatása itt:

2010. Szeptember 20-26. között immár 6. éve tartották meg Budapesten az Állampolgári Részvétel Hetét (ÁRH), a közép-kelet európai hálózatok együttes és hangsúlyos megnyilatkozása annak érdekében, hogy az állampolgári részvétel problematikája erőteljesebben jelenjen meg az európai médiában, politikában és a civil társadalomban. A programok figyelemfelkeltő jellegűek, a közjó gyarapítását, a helyi közösségi és civil cselekvést helyezik a középpontba, s azt is bemutatják, hogy mindez lehetséges.

A budapesti székhelyű Közösségfejlesztők Egyesülete vezetője, Varga Máté elmondta: „Elfogadhatatlanak tartjuk, hogy a különféle lebonyolító szervezetek egy része – főként az állami keretben és leginkább az ESZA – által bonyolított projektek végén a közvetítőket nem érdekli a programok szakmai teljesítése, csak a számláink. Szakmai értékelés és hozzáértő emberek nélkül nem lehet a fejlesztési – pályázati programokat könyvelési tevékenységük alapján megítélni. Éppen ezért kezdeményeztük (14 egyesülettel közösen) tavaly a „Akció a Civil Szervezetek Méltóságért programot, amely ha nem is volt nagy áttörés, de eredményeket értünk el. Jó ötletnek tartjuk az Állampolgári Részvétel Hetét is, bízunk benne pozitív, átláthatóbb pályáztatás irányába mozdul az egyesületek sorsa.”

Sélley Andrea, a miskolci Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület munkatársa elmondta: „két iskolában voltunk a „Helyben maradunk!” előadás sorozatunkkal (Hidasnémetiben, Sajókazán) és egy gimnáziumban pedig  az ÁRH hét kapcsán. A gimiben több osztály tanulóval ÁRH kérdőívet töltettünk ki, valamint helyi aktív állampolgárságról beszélgettünk a diákokkal. Szept. 22- én szerdán Miskolcon a  Sportcsarnok előtt az Európai Autómentes Nap-on állítottunk ÁRH sátrat, a közbizalom helyzetét mértük, és folytattuk a településrésznek az Avasi Közösségek bemutatását. Mi is tisztességes, átlátható és megfelelő jogorvoslati lehetőségekkel rendelkező pályázati értékelést követelünk, és megegyezésre törekszünk.” – tette hozzá a Dialóg egyesület munkatársa.

A szintén Miskolcon működő Önmegvalósítás Egyesület elnöke, Jacsó József rendkívül összeszedettnek és frappánsnak tartja a kezdeményezés alapvetéseit. „Az állami feladat átvállalásával, így állami finanszírozással dolgozunk – az ellenőrzés  szinte kizárólag papír alapú! A jogszabályi előírások és a kialakult gyakorlat azt mutatja, négy felügyelő hatóság/szervezet közül csak a szakmai módszertan tér ki az ellátottak konkrét gondozásának tartalmára és összefüggéseire (persze csak a vezetett dokumentumok alapján). Szakmai támogatásunk is ezzel arányos – zömmel papír alapú – de pénzért minden extra képzést megvehetünk; hiányzik a pozitívumokra/eredményekre hangoltság, pedig ennek propagálásával lehetne a szolgáltatások rangját állami szintről is növelni.Eehelyett negatív eseményekre érzékenyített a rendszer: csak kiugróan nagy panasz, érdeksérelem stb. irányítja a köz-, és hatósági figyelmet az ellátottak sorsára, fejlődésükre. A teljesítést néha bonyolult matematikai és statisztikai adatgyűjtéssel igyekeznek ellenőrzés alatt tartani (ez olykor fejre-állítja a józan észt). nagyobb bizalommal plusz nagyobb szakmai támogatással pl. monitorozás célirányosabban lehetne elérni a társadalmi EGYÜTTMŰKÖDÉS-t! A civil szervezet vállalkozóként fektessen be (munkát, pénzt, eszközt), szolgáltasson, de van-e szabad útja és fedezete a befektetés díjazásának? Holott töredék költséggel működnek, mint ha ugyanez állami intézmény lenne!” – mondta el tapasztalatait az egyesület elnöke.

Búzafalvi T.

Akció a Civil Szervezetek Méltóságért Kezdeményező szervezetek:
Civil Kollégium Alapítvány
Collegium Martineum
Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület
Felső Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete
Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely
Istenkúti Közösségért Egyesület
Közösségfejlesztők Egyesülete
Közösségi Információs Térség Alapítvány
Kunszentmiklósi Fogyatékosokért Alapítvány
Kunszentmiklósi Szülők Egyesülete
Nonprofit Média Központ Alapítvány
Retextil Alapítvány
SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért
Társadalmi Összetartozásért Alapítvány

Tér/Tár Műhely Egyesület Csatlakozott szervezetek
1 Alföldi Civilekért Alapítvány
2 1000 Mester Egyesület
3 A Rák Ellen a Holnapért, az Emberért Társadalmi Alapítvány
4 Aranyősz Ny.Egyesület Sellye
5 Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
6 Autonómia Alapítvány
7 Bácskai Civil Szervezetek Szövetsége
8 Baranya Megyei Civil Kulturális Kerekasztal
9 Bátmonostori Civil Egyesület
10 BBEC Epilepszia Alapítvány
11 Békés Megyei Nők Egyesülete
12 Bihar Közösségeiért Alapítvány
13 Bihari Kapocs Alapítvány
14 Börzsönyvidék Alapítvány
15 Budapesti Kórus Egyesület
16 Budapesti Szociális Forrásközpont
17 BUFE Egyesület Bosta
18 Cigány Nők Érdekeit Védő Felzárkoztatását Segítő Egyesület
19 Cinecsana
20 Civil Kollégium Alapítvány
21 Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete
22 Civil Rádiózásért Alapítvány
23 CivilFilm Egyesület
24 Collegium Martineum
25 Control Stúdió Filmegyesület
26 Család a Családokért Lajosmizse Alapítvány
27 Csepel szigeti Civil Szövetség
28 Csepeli Zöld Kör Egyesület
29 Csupaszívek Társasága
30 Délibáb-Színház Kulturális Közhasznú Egyesület
31 Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
32 Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület
33 Diótörés Alapítvány
34 Dorogi Környezetvédelmi Egyesület
35 ECOVAST Egyesület Nagykovácsi
36 Egri Gördeszka és Extrémsport Egyesület
37 Egy Füst Alatt Alapítvány
38 Életfa Környezetvédő Szövetség
39 ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület
40 Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület
41 Energia Klub
42 Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesülete
43 Észak-alföldi Teleházak regionális Közhasznú Egyesülete
44 Európai Civil Koordinációs Egyesület
45 Falufejlesztési Társaság
46 Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete
47 FELGA
48 Félúton Alapítvány
49 Ferencvárosi Tanoda
50 FIKSZ PONT Egyesület
51 FKKME
52 Földalatti KHE Miskolc
53 Független Helyi Tájékoztatásért Egyesület
54 Független Ökológiai Központ
55 Garaboncziás Egyesület
56 Gond-viselés Nonprofit kiemelkedően Közhasznú KFT
57 Greenr.blog.hu – A zöld objektív
58 Gyíkpohár Alapítvány
59 Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely
60 Gyöngysor Alapítvány, Szekszárd
61 Handicap Alapítvány
62 Harmónium Egyesület
63 Herman Ottó Természetvédő Kör
64 Holdam Egyesület
65 Impulzus Egyesület
66 Inspi-Ráció Egyesület
67 Ipoly Menti Népfőiskolai Társaság
68 Irodalmi Centrifuga
69 Istenkúti Közösségért Egyesület
70 Karitász RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szekszárd
71 Kárpátok Alapítvány-Magyarország
72 Kárpátok Nemzetközi Alapítvány
73 Kék Forrás Környezet és Természetvédelmi Egyesület
74 Kék Pont Alapítvány
75 Kerecsen Ifjúsági Egyesület
76 Keresztényekért Alapítvány
77 Keresztúri Társas Kör
78 Kevice Táborok Kiemelten Közhasznú Egyesület
79 Kiút Egyesület
80 Komárom Környéki Civil Társulás
81 Komáromi Talpasíjászok Közhasznú Egyesület
82 KÖZÉRT Egyesület
83 Közösségfejlesztők Egyesülete
84 Közösségi Információs Térség Alapítvány
85 Közösségi Kapcsolat Alapítvány
86 KTVA
87 Kulcs az Emberi Értékekhez Alapítvány
88 Kunszentmiklósi Fogyatékosokért Alapítvány
89 Kunszentmiklósi Szülők Egyesülete
90 Lépéselőny Közhasznú Egyesület
91 Létminimum Alatt Élők Társasága
92 Magosfa Alapítvány
93 Magyar Kollégium Kulturális Egyesület
94 Magyar Ökumenikus Segélyszervezet
95 Magyar Természetvédők Szövetsége
96 Magyar-Izraeli BT-ok Orsz.Szöv.
97 Magyarock Dalszínház
98 Magyarországi Roma Parlament
99 Magyaroszági Szegények és Romák Érdekvédelmi Közhasznú Szervezete
100 Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság
101 Még 1000 év Dömsödért Egyesület Közhasznú Szervezet
102 Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért
103 Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület
104 Mentálhigiénés Műhely Szekszárd
105 Mernyéért Egészségért Egyesület
106 Moccantó Egyesület Vecsés
107 Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért
108 Mozgáskorlátozottak Bács-Kiskun megyei Egyesület
109 Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület
110 Nagyító Alapítvány
111 Nap Klub Alapítvány
112 Napóra Klub
113 NATIK Alapítvány
114 Naturista Irodalom Baráti Köre
115 Nimfea Természetvédelmi Egyesület
116 NIOK Alapítvány
117 Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége
118 Nonprofit Média Központ Alapítvány
119 Nyírpalota Társaság
120 Nyírségi Segítő Kéz Alapítvány
121 Ópályiak Baráti Köre Egyesület
122 Összjáték Alapítvány
123 Páneurópa Barátok Alapítványa
124 Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület
125 Partners Hungary Alapítvány
126 Pécsi Roma Bázis Egyesület
127 Periféria Alapítvány
128 Perspectiva Nova Egyesület
129 Profilantrop Egyesület
130 Publikátor sajtóegyesület – a www.szivtars.hu kiadója
131 Reflex Környzetvédő Egyesület
132 Retextil Alapítvány
133 Rom Som Alapítvány, Tomor
134 Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet
135 Segítőház Alapítvány
136 Segítők a segítőkért Alapítvány
137 Soteria Alapítvány
138 Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete
139 Szalmaszál Alapítvány 1153 Kontyfa u. 3
140 Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány
141 Szekszárdi Civil Kerekasztal
142 Szentmiklós Big Band Egyesület
143 Sziget Droginformációs Alapítvány
144 SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület
145 Szindikátus Egyesület
146 Szociális Szakmai Szövetség
147 Szóla Rádió Alapítvány
148 SZÖVETSÉG
149 Szövetség a Polgárokért Alapítvány
150 Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület
151 Társadalmi Összetartozásért Alapítvány
152 Tassi Kulturális Egyesület
153 Tegyünk Együtt Nagybörzsönyért Egyesület
154 Tér/Tár Műhely
155 Terraaltrix Alapítvány
156 Thomas Mann Egyesület
157 Tisza Klub Környezet- és Természetvédő Egyesület
158 Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány
159 Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány
160 Új Forrás Polgári Kör
161 Újpalotaiak Baráti Köre Egyesület
162 Ultrahang Alapítvány
163 Ürömi Településfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület
164 Vadvirág Egyesület
165 Váltó-sáv Alapítvány
166 Védegylet
167 Vidéken Élők Esélyeiért Egyesület
168 Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület
169 Zalai Falvakért Egyesület
170 Zöld Forrás Egyesület

Átláthatóbb egyesületi támogatási rendszert sürgetnek

2010. October 13. (Wednesday) 17:11 – Búzafalvi Tamás

Széleskörű egyeztetési tárgyalássorozatot kezdeményezett több egyesület, civil szervezet 2009. októberben a teljes támogatási és lebonyolítási rendszer átláthatósága érdekében. Az országos akcióról az egyik budapesti kezdeményező egyesületet és két miskolci civil műhelyt kérdeztünk.

Tizenöt civil szervezet indította el az  „Akció a Civil Szervezetek Méltóságért” kezdeményezést, amely tavaly októberben indult, azóta további 170 egyesület, alapítvány csatlakozott. Célkitűzésük, hogy a fókuszban a segítő attitűd álljon, hogy mind a támogató, mind a támogatott biztos legyen a hatékony felhasználásban, és mind több legyen a sikeres projekt, az ország, a társadalom javára.

Az egyre szélesedő civil tiltakozás közvetlen kiváltó oka, hogy szeptember közepén az ESZA Nonprofit Kft döntése és intézkedései alapján az adóhatóság pénzbehajtást indított 7 konzorciumi összefogás résztvevői – kb. 30 – 35 civil szervezet ellen. A programok 2007-ben lezárultak, s most visszamenőlegesen „szabálytalansági eljárást” indítva, azokban vélt hiányosságokat fogalmazott meg az ESZA Nonprofit Kft. A demonstráció kezdete óta számtalan sajtó, rádió és TV híradás, országgyűlési felszólalás foglalkozott a társadalom egy jelentős részét felháborító folyamattal.

2010. Szeptember 20-26. között immár 6. éve tartották meg Budapesten az Állampolgári Részvétel Hetét (ÁRH), a közép-kelet európai hálózatok együttes és hangsúlyos megnyilatkozása annak érdekében, hogy az állampolgári részvétel problematikája erőteljesebben jelenjen meg az európai médiában, politikában és a civil társadalomban. A programok figyelemfelkeltő jellegűek, a közjó gyarapítását, a helyi közösségi és civil cselekvést helyezik a középpontba, s azt is bemutatják, hogy mindez lehetséges.

A budapesti székhelyű Közösségfejlesztők Egyesülete vezetője, Varga Máté elmondta: „Elfogadhatatlanak tartjuk, hogy a különféle lebonyolító szervezetek egy része – főként az állami keretben és leginkább az ESZA – által bonyolított projektek végén a közvetítőket nem érdekli a programok szakmai teljesítése, csak a számláink. Szakmai értékelés és hozzáértő emberek nélkül nem lehet a fejlesztési – pályázati programokat könyvelési tevékenységük alapján megítélni. Éppen ezért kezdeményeztük (14 egyesülettel közösen) tavaly a „Akció a Civil Szervezetek Méltóságért programot, amely ha nem is volt nagy áttörés, de eredményeket értünk el. Jó ötletnek tartjuk az Állampolgári Részvétel Hetét is, bízunk benne pozitív, átláthatóbb pályáztatás irányába mozdul az egyesületek sorsa.”

Sélley Andrea, a miskolci Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület munkatársa elmondta: „két iskolában voltunk a „Helyben maradunk!” előadás sorozatunkkal (Hidasnémetiben, Sajókazán) és egy gimnáziumban pedig  az ÁRH hét kapcsán. A gimiben több osztály tanulóval ÁRH kérdőívet töltettünk ki, valamint helyi aktív állampolgárságról beszélgettünk a diákokkal. Szept. 22- én szerdán Miskolcon a  Sportcsarnok előtt az Európai Autómentes Nap-on állítottunk ÁRH sátrat, a közbizalom helyzetét mértük, és folytattuk a településrésznek az Avasi Közösségek bemutatását. Mi is tisztességes, átlátható és megfelelő jogorvoslati lehetőségekkel rendelkező pályázati értékelést követelünk, és megegyezésre törekszünk.” – tette hozzá a Dialóg egyesület munkatársa.

A szintén Miskolcon működő Önmegvalósítás Egyesület elnöke, Jacsó József rendkívül összeszedettnek és frappánsnak tartja a kezdeményezés alapvetéseit. „Az állami feladat átvállalásával, így állami finanszírozással dolgozunk – az ellenőrzés  szinte kizárólag papír alapú! A jogszabályi előírások és a kialakult gyakorlat azt mutatja, négy felügyelő hatóság/szervezet közül csak a szakmai módszertan tér ki az ellátottak konkrét gondozásának tartalmára és összefüggéseire (persze csak a vezetett dokumentumok alapján). Szakmai támogatásunk is ezzel arányos – zömmel papír alapú – de pénzért minden extra képzést megvehetünk; hiányzik a pozitívumokra/eredményekre hangoltság, pedig ennek propagálásával lehetne a szolgáltatások rangját állami szintről is növelni.Eehelyett negatív eseményekre érzékenyített a rendszer: csak kiugróan nagy panasz, érdeksérelem stb. irányítja a köz-, és hatósági figyelmet az ellátottak sorsára, fejlődésükre. A teljesítést néha bonyolult matematikai és statisztikai adatgyűjtéssel igyekeznek ellenőrzés alatt tartani (ez olykor fejre-állítja a józan észt). nagyobb bizalommal plusz nagyobb szakmai támogatással pl. monitorozás célirányosabban lehetne elérni a társadalmi EGYÜTTMŰKÖDÉS-t! A civil szervezet vállalkozóként fektessen be (munkát, pénzt, eszközt), szolgáltasson, de van-e szabad útja és fedezete a befektetés díjazásának? Holott töredék költséggel működnek, mint ha ugyanez állami intézmény lenne!” – mondta el tapasztalatait az egyesület elnöke.

Búzafalvi T.

Akció a Civil Szervezetek Méltóságért Kezdeményező szervezetek:
Civil Kollégium Alapítvány
Collegium Martineum
Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület
Felső Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete
Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely
Istenkúti Közösségért Egyesület
Közösségfejlesztők Egyesülete
Közösségi Információs Térség Alapítvány
Kunszentmiklósi Fogyatékosokért Alapítvány
Kunszentmiklósi Szülők Egyesülete
Nonprofit Média Központ Alapítvány
Retextil Alapítvány
SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért
Társadalmi Összetartozásért Alapítvány

Tér/Tár Műhely Egyesület Csatlakozott szervezetek
1 Alföldi Civilekért Alapítvány
2 1000 Mester Egyesület
3 A Rák Ellen a Holnapért, az Emberért Társadalmi Alapítvány
4 Aranyősz Ny.Egyesület Sellye
5 Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
6 Autonómia Alapítvány
7 Bácskai Civil Szervezetek Szövetsége
8 Baranya Megyei Civil Kulturális Kerekasztal
9 Bátmonostori Civil Egyesület
10 BBEC Epilepszia Alapítvány
11 Békés Megyei Nők Egyesülete
12 Bihar Közösségeiért Alapítvány
13 Bihari Kapocs Alapítvány
14 Börzsönyvidék Alapítvány
15 Budapesti Kórus Egyesület
16 Budapesti Szociális Forrásközpont
17 BUFE Egyesület Bosta
18 Cigány Nők Érdekeit Védő Felzárkoztatását Segítő Egyesület
19 Cinecsana
20 Civil Kollégium Alapítvány
21 Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete
22 Civil Rádiózásért Alapítvány
23 CivilFilm Egyesület
24 Collegium Martineum
25 Control Stúdió Filmegyesület
26 Család a Családokért Lajosmizse Alapítvány
27 Csepel szigeti Civil Szövetség
28 Csepeli Zöld Kör Egyesület
29 Csupaszívek Társasága
30 Délibáb-Színház Kulturális Közhasznú Egyesület
31 Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
32 Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület
33 Diótörés Alapítvány
34 Dorogi Környezetvédelmi Egyesület
35 ECOVAST Egyesület Nagykovácsi
36 Egri Gördeszka és Extrémsport Egyesület
37 Egy Füst Alatt Alapítvány
38 Életfa Környezetvédő Szövetség
39 ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület
40 Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület
41 Energia Klub
42 Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesülete
43 Észak-alföldi Teleházak regionális Közhasznú Egyesülete
44 Európai Civil Koordinációs Egyesület
45 Falufejlesztési Társaság
46 Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete
47 FELGA
48 Félúton Alapítvány
49 Ferencvárosi Tanoda
50 FIKSZ PONT Egyesület
51 FKKME
52 Földalatti KHE Miskolc
53 Független Helyi Tájékoztatásért Egyesület
54 Független Ökológiai Központ
55 Garaboncziás Egyesület
56 Gond-viselés Nonprofit kiemelkedően Közhasznú KFT
57 Greenr.blog.hu – A zöld objektív
58 Gyíkpohár Alapítvány
59 Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely
60 Gyöngysor Alapítvány, Szekszárd
61 Handicap Alapítvány
62 Harmónium Egyesület
63 Herman Ottó Természetvédő Kör
64 Holdam Egyesület
65 Impulzus Egyesület
66 Inspi-Ráció Egyesület
67 Ipoly Menti Népfőiskolai Társaság
68 Irodalmi Centrifuga
69 Istenkúti Közösségért Egyesület
70 Karitász RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szekszárd
71 Kárpátok Alapítvány-Magyarország
72 Kárpátok Nemzetközi Alapítvány
73 Kék Forrás Környezet és Természetvédelmi Egyesület
74 Kék Pont Alapítvány
75 Kerecsen Ifjúsági Egyesület
76 Keresztényekért Alapítvány
77 Keresztúri Társas Kör
78 Kevice Táborok Kiemelten Közhasznú Egyesület
79 Kiút Egyesület
80 Komárom Környéki Civil Társulás
81 Komáromi Talpasíjászok Közhasznú Egyesület
82 KÖZÉRT Egyesület
83 Közösségfejlesztők Egyesülete
84 Közösségi Információs Térség Alapítvány
85 Közösségi Kapcsolat Alapítvány
86 KTVA
87 Kulcs az Emberi Értékekhez Alapítvány
88 Kunszentmiklósi Fogyatékosokért Alapítvány
89 Kunszentmiklósi Szülők Egyesülete
90 Lépéselőny Közhasznú Egyesület
91 Létminimum Alatt Élők Társasága
92 Magosfa Alapítvány
93 Magyar Kollégium Kulturális Egyesület
94 Magyar Ökumenikus Segélyszervezet
95 Magyar Természetvédők Szövetsége
96 Magyar-Izraeli BT-ok Orsz.Szöv.
97 Magyarock Dalszínház
98 Magyarországi Roma Parlament
99 Magyaroszági Szegények és Romák Érdekvédelmi Közhasznú Szervezete
100 Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság
101 Még 1000 év Dömsödért Egyesület Közhasznú Szervezet
102 Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért
103 Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület
104 Mentálhigiénés Műhely Szekszárd
105 Mernyéért Egészségért Egyesület
106 Moccantó Egyesület Vecsés
107 Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért
108 Mozgáskorlátozottak Bács-Kiskun megyei Egyesület
109 Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület
110 Nagyító Alapítvány
111 Nap Klub Alapítvány
112 Napóra Klub
113 NATIK Alapítvány
114 Naturista Irodalom Baráti Köre
115 Nimfea Természetvédelmi Egyesület
116 NIOK Alapítvány
117 Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége
118 Nonprofit Média Központ Alapítvány
119 Nyírpalota Társaság
120 Nyírségi Segítő Kéz Alapítvány
121 Ópályiak Baráti Köre Egyesület
122 Összjáték Alapítvány
123 Páneurópa Barátok Alapítványa
124 Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület
125 Partners Hungary Alapítvány
126 Pécsi Roma Bázis Egyesület
127 Periféria Alapítvány
128 Perspectiva Nova Egyesület
129 Profilantrop Egyesület
130 Publikátor sajtóegyesület – a www.szivtars.hu kiadója
131 Reflex Környzetvédő Egyesület
132 Retextil Alapítvány
133 Rom Som Alapítvány, Tomor
134 Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet
135 Segítőház Alapítvány
136 Segítők a segítőkért Alapítvány
137 Soteria Alapítvány
138 Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete
139 Szalmaszál Alapítvány 1153 Kontyfa u. 3
140 Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány
141 Szekszárdi Civil Kerekasztal
142 Szentmiklós Big Band Egyesület
143 Sziget Droginformációs Alapítvány
144 SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület
145 Szindikátus Egyesület
146 Szociális Szakmai Szövetség
147 Szóla Rádió Alapítvány
148 SZÖVETSÉG
149 Szövetség a Polgárokért Alapítvány
150 Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület
151 Társadalmi Összetartozásért Alapítvány
152 Tassi Kulturális Egyesület
153 Tegyünk Együtt Nagybörzsönyért Egyesület
154 Tér/Tár Műhely
155 Terraaltrix Alapítvány
156 Thomas Mann Egyesület
157 Tisza Klub Környezet- és Természetvédő Egyesület
158 Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány
159 Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány
160 Új Forrás Polgári Kör
161 Újpalotaiak Baráti Köre Egyesület
162 Ultrahang Alapítvány
163 Ürömi Településfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület
164 Vadvirág Egyesület
165 Váltó-sáv Alapítvány
166 Védegylet
167 Vidéken Élők Esélyeiért Egyesület
168 Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület
169 Zalai Falvakért Egyesület
170 Zöld Forrás Egyesület

Aki tudja, küldje tovább azoknak, akik érintettek, akiket érdekelhet!

Pafi.hu

A

Az Orbán-kormány államtitkára a Bajnai alatt sokat hibázó vezető

2010. október 06. 11:55
Frissítve: 2010. október 07., csütörtök, 10:27

Számos szabálytalanság, esetenként jogszabálysértés is történhetett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyik irányító hatóságánál, ami miatt támogatási programokat függeszthetnek fel Brüsszelben, 10 milliárdos nagyságrendben. A hatóság vezetője már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megbízott helyettes államtitkára.

Több súlyos szabálytalanságot, esetenként tudatos jogszabálysértésre utaló jeleket talált egy belső ellenőrzés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) tartozó Humán Erőforrás Operatív Program Irányító Hatóságánál (HEP IH) - derült ki egy a Hírszerző birtokába jutott dokumentumból. Az “Előzetes Jogi Vélemény” megnevezésű dokumentum tudomásunk szerint a nyáron lezajlott átadás-átvételt követő jogi átvilágítás során keletkezett.

A szakvélemény számos pontba foglalva sorolja az észlelt szabálytalanságokat. A vizsgálat megállapította, hogy sok olyan szerződést kötöttek az IH-nál, melyekkel minden valószínűség szerint a közbeszerzési eljárást akarták megkerülni. Erre utal, hogy ezeket a megállapodásokat valamennyi esetben 10 hónapra kötötték, 7-8 millió forint értékben, de a partnerekkel minden évben újra szerződtek, négy éven keresztül.

“Színlelt” munkatársak

A szerződések értéke így éppen alatta van a közbeszerzést már előíró határnak, de a hatóságnak még ebben az esetben is legalább három ajánlatot be kellett volna kérnie. Ez nem történt meg egyetlen esetben sem - legalábbis a belső vizsgálat nem lelte nyomát -, ráadásul a szerződések felmondási klauzulái “indokolatlanul hátrányosak voltak az NFÜ-re nézve”.

Átvételre várva még tavasszal a Közigazgatási minisztérium előtt: kollégákat is átvettek Fotó: Túry Gergely

A megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatársak valamennyien a HEP IH telephelyén dolgoztak, az NFÜ infrastruktúráját használták, szerepeltek a belső telefonkönyvekben, és az ügynökség munkavállalóihoz hasonlóan nfu.gov.hu-s e-mail címmel rendelkeztek. Bérleti díjat ugyanakkor (ami egy megbízásos jogviszony egyik feltétele lett volna) nem fizettek az NFÜ infrastruktúrájának használatáért.

A megbízási szerződésekben a vizsgálat szerint túl általánosan határozták meg a feladatleírásokat, teljesen hiányzott ugyanakkor a szerződések teljesítéséről szóló dokumentáció. (Ez az akkor érvényes belső utasításokkal is ellentétes volt.) Több beszerzés esetében felmerült, hogy felesleges volt.

A szerződött partnerek között több érdekes szereplőt is találni: kérdés, a humán erőforrással kapcsolatban milyen tanácsokat adhatott az ILBER Bt., amelynek fő tevékenysége az erdőgazdálkodás. Van a szerződött partnerek között egy giblaltári hátterű offshore cég is, az EDU INVEST-PONTOS LIMITED.

Előfordult, hogy vezető beosztású, az IH-nál alkalmazásban álló köztisztviselővel kötöttek megbízási szerződést, ami ellentétes a köztisztviselői törvénnyel. A megbízási szerződések díjainak megállapításánál az érvényes díjszabások maximumát állapították meg, ami több esetben nem volt indokolt.

Sokat bukhatunk Brüsszelben

Pénzügyi szempontból a fentieknél is súlyosabb, hogy egy júniusi uniós audit a Hírszerző információi szerint súlyos, rendszerszintű problémákat tárt fel a HEP részét képező Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) esetében, például gyakorlatilag hiányzott a program teljesítésének ellenőrzése, nem volt valós jogorvoslati lehetőség, vagy ha igen, 90-120 napos határidővel. Emiatt fennáll a veszélye, hogy az EU felfüggeszti a program végrehajtását, ami tízmilliárdos nagyságrendű uniós forrást sodor veszélybe. Ráadásul a magyar jog szerint az idehaza már eredményesen pályázott, és támogatási szerződéssel rendelkező partnerek számára kötelező kifizetni a támogatást, így ha esetleg előáll az a helyzet, hogy Brüsszelben “elzárják a csapokat” ideiglenesen, a magyar államot akkor is fizetési kötelezettség terheli.

Az előző kormányok alatt a HEP IH vezetője Köpeczi-Bócz Tamás, aki az első Orbán-kormány idején a Nemzeti Szakképzési Intézetet is igazgatta. A tavaszi kormányváltás után a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba került, Balog Zoltán államtitkárságára, mint társadalmi felzárkóztatásért felelős főosztályvezető. Köpeczi-Bócz új beosztásában annak a területnek szakmai felügyelője, amelyet ezidáig vezetett, és így, mint az illetékes szaktárca képviselője kritizálja az uniós források elosztásának gyakorlatát és tesz szakmai javaslatot a források átcsoportosítására. Köpeczi-Bócz Tamás már mint társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár dolgozik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, információink szerint küszöbön áll a kinevezése. Ezzel, és a feltárt szabálytalanságokkal, az esetleges tervezett lépésekkel kapcsolatos kérdésinket elküldtük a Közigazgatási Minisztériumnak, válaszukat természetesen közöljük.

Személye nem az első bizonyítéka annak, hogy a “szavazófülkékben lezajlott forradalom”, és a felpörgetett számonkérés ellenére az elmúlt kormányok apparátusában is lehetnek olyan “kipróbált szakemberek”, akiknek szolgálataira az Orbán-kormány is igényt tart.

Cikkünk megjelenése után a Közigazgatási Minisztérium a következő közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe:

A hírszerző.hu internetes portál mai napon megjelent cikke számos valótlanságot állít a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjéről. A cikkben felvetettek egy eddig számunkra ismeretlen „Előzetes Jogi Vélemény” alapján készültek. Konkrétan akkor tudunk reagálni erre az úgynevezett szakvéleményre, ha az valóban létezik és rendelkezésünkre bocsátják. Ennek hiányában a cikk állításaira tudunk reagálni.
„Az Orbán-kormány államtitkára a Bajnai alatt sokat hibázó vezető” címmel megjelent írás már a címben is valótlanságot állít, hiszen Köpeczi-Bócz Tamás nem államtitkár, hanem főosztályvezető A KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságán a helyettes államtitkári pozíció nincs betöltve, ezért a főosztályvezető megbízással jár el ideiglenesen ebben a hatáskörben. (Köpeczi Bócz Tamás a médiában államtitkárként nyilatkozik – a szerk.)

Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben Köpeczi-Bócz Tamás korábban is főosztályvezetőként dolgozott. Egyébként 1999 óta dolgozik vezető beosztásban az államigazgatásban. Főosztályvezetőként önálló kötelezettségvállalási joga nem volt. Az összes felsorolt szerződéssel kapcsolatban részletesen és pontosan szabályozott belső utasítás szerint járt el. Az NFÜ minden részlege minden évben közbeszerzési tervet készített, az év során a szerződés megkötésére kizárólag azokban az esetekben volt lehetőség, amelyek a közbeszerzési tervben szerepeltek, és azt az NFÜ felsővezetése jóváhagyta. Valamennyi szerződés jogszerűségét, beleértve a szükséges közbeszerzési eljárás előírását is, egy a részlegektől elkülönített (így a jelenlegi KIM főosztályvezetőtől is független) önálló jogi főosztály biztosította.
A cikkben felvetett vélelmezett állítások, tehát az NFÜ-ben működtetett belső szabályozás alapján is kizártak, hiszen az egyes főosztályok saját hatáskörükben sem szerződést, sem kifizetést nem tudtak végrehajtani. Így például, ha az eljárás 3 ajánlat bekérését tette kötelezővé, úgy az NFÜ több körön keresztül ennek meglétét és dokumentáltságát ellenőrizte, a főosztályvezető csak ezt követően terjeszthette elő a szerződést megkötésre.
Az úgynevezett TÁMOP programok végrehajtásával kapcsolatos, megállapítások (jogorvoslati lehetőség, teljesítések ellenőrzése stb.) nem vetíthetőek kizárólag egy főosztályra. A támogatási szerződéseket a kedvezményezettel nem az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hanem az úgynevezett közreműködő szervezetek (KSZ) kötik, a kifizetéseket is ők ellenőrzik.
Köpeczi-Bócz Tamás 4 diplomával rendelkező szakember, aki 1993 óta dolgozik jelenlegi beosztásához is kötődő különböző munkakörökben. Kiválasztását szakmai szempontok indokolták, így az államtitkárságra történő áthelyezése kapcsán a nemzeti fejlesztési ügynökség semmiféle negatív megállapítást nem tett. Amennyiben ilyesmire utólag sor kerülne, a főosztályvezető áll a vizsgálat elébe.

Forrás: www.hirszerzo.hu

Milliárdokba fojtott civil szervezetek

Hiába a százszámra meghirdetett pályázat, mire lezárul az ellenőrzés, az alapítványok sora csődbe jut

Az elmúlt négy évben összesen 141 milliárd forinttal segítette az állam a civil projektek megvalósulását. A szervezetek ennek ellenére úgy vélik, hogy a hazai támogatási program segítség helyett inkább tönkreteszi a civil társadalmat. A rendszer mellőz minden életszerűséget, ellenőrzéskor az eredmények helyett a papírokat kérik rajtuk számon.

A hazai civil szervezetek támogatására kiírt pályázatok hatékony és eredményes eszközei a civil társadalom kiirtásának – mondja Sípos József, az 1000 Mester Egyesület elnöke a civil szervezetek panaszhonlapján. Kijelentését csaknem háromszáz, póruljárt civil szolgáltató esete támasztja alá…..folytatásért kattints:

„Egy 2007-ben hivatalosan elismert és kifizetett képzés öszszegének visszafizettetése, illetve egy másik pályázati támogatás több mint egyéves késése és csökkent összegű kifizetése miatt nem tudtuk megvalósítani a tréninglakásprogramunkat, így végül az arra nyert támogatást kamatostól kellett visszafizetnünk, ami a Down-kóros fiatalokat és családjaikat évtizede segítő Csupaszívek Társasága Közhasznú Egyesület összeomlásához vezetett.”

„A pályázati támogatás folyósításának másfél éves csúszása miatt a mánfai Colle gium Martineum előbb adósságfelhalmozásra, majd a modellértékű, roma gyerekekkel foglakozó intézmény bezárására kényszerült.”

„A támogatási szerződéstől való elállás, majd a kifizetett támogatás visszakövetelése milliós kamattal terhelve, adóként behajtva csődbe juttatta az Istenkútért Egyesületet.”

„A Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület a Magyarországon élő menekültek alternatív munkaerő-piaci képzését és foglalkoztatását, illetve a munkaerő-piaci integrációját segítő szociális munkatársak képzését szolgáló két projektjét immár három éve befejezte, ám a pénzügyi lezárás azóta sem történt meg. Ráadásul az első projekt össztámogatásának több mint 40 százalékát visszakövetelik, miközben a második program finanszírozásának húsz százalékával továbbra is adós az NFÜ. Jogszabálysértő magatartásuk miatt a szervezet működése veszélybe került.”

Panaszok, esetek, csődök sorakoznak hosszú egymásutánban a civil szervezetek veszteségeit bemutató „papirország. wordpress.com” honlapon, amelyet a pályázati rendszer áldatlan állapota ellen küzdő nonprofit civil szervezetek indítottak. Az átlátható, kiszámítható feltételeket és megfelelő jogorvoslati lehetőségeket követelő 15 tiltakozó alapítványhoz, egyesülethez azóta több mint 170 csatlakozott.

Az egyre szélesedő civil tiltakozás közvetlen kiváltó oka – az elsősorban a civil szervezetek fejlesztését célzó állami pályázatokat lebonyolító – Esza Nonprofi t Kft. egyik tavalyi döntése volt, amelyben az adóhatóságot kérte fel hét konzorcium alá tartozó többtucatnyi civil szervezet tartozásainak behajtására. A pályázatkezelő szerint az érintettek különféle elszámolási szabálytalanságokat követtek el, amelyeket a visszamenőleges hatályú eljárások során fedeztek fel. A szervezeteknek lehetőségük sem volt jogorvoslattal élni. A döntés nyomán elrendelt inkasszó pedig gyakorlatilag a csőddel volt egyenértékű. A felháborodást tovább tüzelte tavaly a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) uniós forrású pályázatának felfüggesztése közvetlenül a beadási határidő előtt. Hét szervezet nyílt levélben követelte a pályázati eljárások felülvizsgálatát, amelyet azután az NFÜ-nek és az illetékes minisztériumoknak is átadtak. A demonstrációt követő tárgyalások csak részben vezettek eredményre. A civil szervezetek működését ellehetetlenítő pénzügyi intézkedéseket nem állították le. Az ennek nyomán induló perek még nem zárultak le. A fejlesztéspolitikai rendszer átalakításával már valamivel jobban állnak. Az NFÜ munkacsoportot hívott össze a pályázati rendszerek és eljárások felülvizsgálatára. A munkába a civil szervezetek képviselőit is bevonták.

– A jelenlegi támogatási rendszer a teljes bizalmatlanságra, a jelentős erőfölény korlátlan érvényesítésére, az értelmetlen és túlzó kontrollra, a drákói szigort érvényesítő szűklátókörűségre, az egyoldalúságra épül – sérelmezi Móra Veronika, a tárgyalásokba bevont Ökotárs Alapítvány igazgatója. – A pályázati kiírásokat menet közben módosítják, ugyanakkor számon kérnek törvényeket, amelyek a pályázat meghirdetésekor még nem is léteztek. Csak a pályázó számára vannak időkorlátok. Az ellenőrzési eljárások során a lebonyolító szervezet időnként komoly szakmai, adminisztratív, ügyviteli és egyéb hibákat követ el –minden következmény nélkül. A pályázókat ugyanakkor gyakran és szigorúan büntetik apró vagy vélt hibákért jogorvoslati lehetőségek nélkül. Ráadásul ezek a hibák sokkal inkább az adminisztratív kapacitás hiányából fakadnak, mintsem rossz szándékú felhasználásból.

A fentieket támasztja alá a Jogismeret Alapítvány szervezte kutatás, amely a civil szolgáltatók államháztartási forrású támogatásaira vonatkozó jogszabályokat elemezte. A munkát egyébként az Ökotárs is támogatta.

– Minden civil szervezet álma: megnyerni egy állami pályázatot és támogatási szerződést kötni egy önkormányzati, illetve állami szervvel. Csakhogy az álom könnyen rémálomba fordul a beszámoló elkészítése, illetve az ellenőrzés után, ha a partner eláll a szerződéstől és teljes támogatást viszszaköveteli a civilektől, méghozzá a kamatokkal együtt. A vég ezután szükségszerűen bekövetkezik, hiszen a jellemzően tőkehiányos civil szervezetek képtelenek visszafizetni a pénzt, amit egyébként már el is költöttek a projektre – mutat rá a zárótanulmányt író dr. Bíró Endre, aki kollégáival együtt 9 jogforrási szinten összesen 107 hatályos jogszabályt és 44-féle támogatási szerződés típust vizsgált. Ezeket összevetve arra jutottak, hogy a hazai támogatási szerződések egyoldalú és aránytalan helyzeti előnyt, erőfölényt jelenítenek meg az állami, önkormányzati fél javára. A szerződések egyike sem tartalmaz közvetlen jogkövetkezményt a támogató, illetve kezelő szerv szerződésszegésére. Mintha az kizárt lenne, hogy az állami, illetve az önkormányzati intézmény mulasszon vagy tévedjen. A kontraktusokban még a legalapvetőbb eljárási jogok –például jogorvoslat lehetősége – sem jelenik meg.

– A NFÜ nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szervezet. A jelenleg hatályos szabályozási rendszerről véleményt alkotni nem feladata – hárította el lapunk érdeklődését az ügynökség, ugyanakkor fontosnak tartották közölni, hogy vizsgálják a projekt kiválasztási rendszert és a partnerségi folyamatot. A rendszer áttekintése amúgy is aktuális. Az viszont tény, hogy az ellenőrzések során sokszor találkoznak hiányos vagy színlelt teljesítéssel, amire gyakorta csak a helyszíni záróellenőrzésen derül fény. Az alapítványok gyakran sértenek jogszabályt, nem veszik figyelembe, hogy a projekt a pályázat befogadását megelőzően nem kezdhető meg, illetve a benyújtott számlák és a teljesítési igazolások nem fedik egymást.

Azt viszont az NFÜ sem tagadja, hogy már a szerződéskötésnél pontos tájékoztatást kellene adni a pályázóknak arról, hogy az ellenőrzéskor mit várnak majd el. A szabálytalansági eljárás elindítását jogszabály írja elő, így attól nem tekinthetnek el. Azt viszont az ügynökség is elismeri, hogy a szabálytalanság korántsem egyenértékű a csalással. A későbbiekben a tömeges értékelések felől a személyesebb pályázatkezelések felé kívánnak elmozdulni.

– Sohasem vitattuk, hogy a közpénzzel el kell számolni –hangsúlyozza Móra Veronika. –Azt viszont igen, hogy az ellenőrzés csupán a papírokról szóljon. Különféle hatóságok gyakorta eleve jogosulatlan pénzfelhasználóként tekintenek ránk, az pedig semmit sem érdekel, hogy mit végeztünk, legfeljebb az, hogy miről van papírunk. Fel kellene ismerni: a sikeres projektek végrehajtása a támogatónak is érdeke.

Az ügynökséggel kezdeményezett tárgyalások zárásaként a civil szervezetek javaslatcsomagban összegezték a teendőket. Ezt az NFÜ-höz is eljuttatták. Azóta se tudják mi lett vele.

– Apró javulásnak tekinthető az államháztartási törvény végrehajtási rendeletébe beépített néhány kedvező változás, ám ez csupán a jéghegy csúcsa, ráadásul csak az idén megkötött szerződésekre érvényes. A hírek szerint az Orbán-kormányban is megvan a szándék a változtatásra, de konkrét jogszabálytervezetről nem tudunk – mondja Móra Veronika.

Addig pedig marad a zavarosban evickélés.

Cikk itt: http://nol.hu/belfold/20101001-milliardokba_fojtott_civil_szervezete

Álom és rémálom

Az álom: a civil szervezet (egyesület, alapítvány) nyertes lesz egy államháztartási forrású pályázaton, s támogatási szerződést köthet az állami vagy önkormányzati szervvel, vagy a pályázatot lebonyolító kezelővel. A rémálom: a beszámoló el nem fogadása vagy utólagos ellenőrzés nyomán a Támogató vagy a Kezelő „eláll” a szerződéstől, s a teljes támogatási összeget a folyósításától számított büntetőkamatokkal együtt visszaköveteli.

folyamat vége: a köztartozásként történő behajtás a bankszámla inkasszálásával, a civil szervezet javainak hatósági végrehajtás alá vonásával s a szervezetnek minden más támogatásból és pályázatból való kizárásával. A vég szükségszerűen bekövetkezik, mert a jellemzően tőkeszegény és forráshiányos civil szervezet nem tudhatja visszafizetni a pénzt, hiszen a projektjére már felhasználta azt; a Támogató és a Kezelő pedig jogorvoslati lehetőség nélkül ragaszkodik az ellenőrzés megállapításaihoz, s az államháztartási törvény egyik félreértett paragrafusa alapján felülbírálhatatlannak véli a visszakövetelési igényét. (Ez a bizonyos törvényi rendelkezés arról szól, hogy államháztartási követelésről nem lehet ingyenesen lemondani. Mintha egy döntés megalapozottsági vagy törvényességi felülvizsgálata azonos lenne a követelésről ingyenes lemondással! Hova is jutna e logika alapján a jogorvoslati jog alkotmányos tétele az állami szervek és intézmények követeléseivel szemben?)

Papírország áldozatai

Egy tavalyi kutatás során elemeztük a támogatási jogviszonyokra vonatkozó, 9 jogforrási szinten létező 107 (!) hatályos jogszabályt és a gyakorlatban használt 44-féle támogatási típusszerződést. (A Jogismeret Alapítvány szervezésében és az Ökotárs Alapítvány támogatásával készült kutatás zárótanulmánya e cikkel azonos címen hozzáférhető az interneten.) A kutatás legfontosabb megállapításait annak reményében ismertetem, hogy a kormányzat talán felismeri a kialakult helyzet irracionalitását, a támogatási jogviszonyok jogi anomáliáit és a szerződéses gyakorlat korlátlan egyoldalúságából következő – mindkét felet sújtó! – károkat és veszélyeket.

2008–2009-ben indult el – s egyre gyorsul – az a folyamat, amelynek eredményeként több száz civil szervezet megy tönkre több évvel ezelőtt lezárt, befejezett projektjeinek a különböző ellenőrzések által „feltárt” hiányosságai okán. (Már közel 300 tagja van annak a tiltakozó fórumnak, amely „Papírország” elnevezés alatt gyűjti a támogatási szerződések áldozatainak eseteit a világhálón.) Az állami Támogató, Kezelő inkasszálja a civil szervezetek bankszámláit, s ellehetetleníti további működésüket, hiszen az inkasszó elnyel minden bevételt. A negatív összegű játszma végén mindenki veszít, a szereplők jelentős része tönkremegy…..

a folytatáshoz kattints:

Így működik a rosszul megkomponált jogi szabályozásra épülő, kizárólagosan pénzügyi szemléletű, irracionális és sokszor jogellenes gyakorlat! A Támogató és Kezelő is veszít természetesen, hisz az a kormányzati program, amelynek megvalósítására a civileket pályáztatta és projektjeiket támogatta, a lebonyolítás részproblémái miatt teljes egészében eredménytelennek minősíttetik, s ebből következően az államháztartás és/vagy az Európai Unió számára ezeket a „szabálytalanul” felhasznált pénzeket az állami szervnek vissza kell fizetnie! S miből, ha a tönkretett civil szervezettől nem tudja behajtani a teljes összeget? Nyilván saját, másra szánt forrásaiból! S a folyamat így szépen gyűrűzik tovább…

A bajok ott kezdődnek, hogy hiányzik a hazai jogrendszerből a támogatási jogviszony fogalmi meghatározása. Sem az államháztartási jogszabályok, sem a támogatási programokra vonatkozó rendeleti szabályok nem foglalkoznak fogalmi szintű általános kérdésekkel; a polgári törvénykönyv (Ptk.) pedig – a visszavont új is! – hallgat a „támogatási jogviszonyról” és „támogatási szerződésről”.

Mivel a támogatási jogviszony vegyesen hordozza a polgári jog, a pénzügyi jog és a közigazgatási jog jellemzőit, hiányzik a háttérjoganyag egyértelmű meghatározása. Saját definíciónk szerint a támogatási jogviszony a Ptk. által nem nevesített, ún. atipikus polgári jogi szerződéses jogviszony, amelynek egyik alanyi oldalán valamely államháztartás körébe tartozó szerv, szervezet, intézmény áll; a másik oldalán pedig a nem állami szervezet.

A támogatási jogviszony valamely közfeladat ellátásának vagy az abban való civil részvételnek, illetve az államháztartás körébe tartozó szervezet feladatkörébe eső tevékenységnek, vagy ilyen tevékenység segítésének finanszírozására irányul. A Támogatott a támogatásból a maga nevében nyújt szolgáltatást, illetve saját javára hoz létre valamilyen eredményt. (A támogatást elsősorban ez különbözteti meg a megbízási vagy vállalkozási jogviszonytól.)

A jogi szabályozás a támogatási szerződések esetében meglehetősen összetett, soklépcsős. Ebből következően sok átfedéssel és diszharmóniával, belső ellentmondásokkal terhelt. Az egyik súlyos törvényességi probléma az, hogy a Ptk. diszpozitív (eltérést engedő) jellegéből nem következik a támogatási jogviszonyra vonatkozó alsóbb szintű jogszabályok hatásköre a Ptk.-t felülíró tartalmi szabályozásra. Csak abban a körben lenne lehetséges eltérő jogszabályi rendelkezés, amelyben a Ptk. erre a jogszabályt kifejezetten felhatalmazza. E felhatalmazás hiányában – tehát jogellenesen – tartalmaznak a miniszteri szintű rendeletek több kérdésben a támogatási szerződésekre vonatkozó szabályokat, például a felmondás kizárásáról vagy az elállás kötelező alkalmazásáról.

A magasabb forrású rendelkezéseket több alsóbb szintű jogi forrás nem idézi, nem felhívja, hanem ismerteti, beépíti, említi, átfogalmazza és rövidítve, sűrítve, leegyszerűsítve használja. Ezzel eltorzítja, lebutítja vagy éppen ellentmondásossá is teszi őket. A különböző szinteken született eltérő tartalmú jogi normák ütközéséből adódó problémákat a pályázóknak nem kell tudni kibogozni. S persze a jogkövetkezményekkel sem (lenne) szabad őket sújtani.

A támogatási szerződések egyoldalú és aránytalan helyzeti előnyt, erőfölényt jelenítenek meg az állami, önkormányzati fél javára; ezáltal diktátum jellegű előírásoknak minősülnek, nem pedig egyenrangú szerződő felek kétoldalú megállapodásának. Az általunk vizsgált támogatási szerződések egyike sem (!) tartalmaz például közvetlen jogkövetkezményt, szankciót, joghátrányt a Támogató vagy Kezelő által elkövetett semmilyen szerződésszegésre. Mintha fogalmilag kizárt lenne, hogy az állami, önkormányzati Támogató késik, mulaszt, téved, vagy éppen megsért valamilyen jogi előírást.

Pusztítani kötelező

Az egyoldalúságból eredő aránytalan jogkövetkezmények következnek abból, hogy a támogatási szerződések túlnyomó többsége az elállást általános és elsődleges szerződésmegszüntetési módnak tekinti. (Az „elállás” a polgári jogban a szerződésnek a megkötése idejére visszamenőleges hatályú, teljes körű felbontását jelenti, szemben a „felmondással”, amely közlésének időpontjától áll be.) A Ptk. szerint „Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni.”

A gyakorlatban ezt a törvényi korlátot sem a támogatási szerződések, sem a Támogató elállási döntései nem akceptálják. Ráadásul több típusszerződés kötelező elállást ír elő a Támogató számára az általánosan alkalmazott mérlegelési joggal szemben. A közpénznek ez a látszólag szigorú védelme a valóságban mindenkinek kárt okoz és irracionális ámokfutásba fordul át. A Támogatónak, a Kezelőnek akkor is el kell állnia a szerződéstől, vagy sajátságos ellenőri érdekeit mérlegelve akkor is elállhat a szerződéstől, ha a már teljesített szolgáltatások nem származtathatóak vissza, s az eredeti állapot visszaállításának semmiféle realitása nincs.

Hiába lenne jobb megoldás ilyenkor a felmondás, vagy a hibás teljesítés jogkövetkezményeként alkalmazható többi polgári jogi szankció, ha a támogatási szerződések erre nem fordítanak gondot, s csak a „totális” szankciót (az elállást) szabályozzák az időszerűen alkalmazható, arányos, a támogatás felhasználását még reálisan befolyásolni tudó jogkövetkezmények helyett. Mintha attól lenne kemény az állami vagyon védelme, hogy a jogalkalmazót merev szerződéses kötelezettségekkel olyan kényszerpályára állítják, amelyen csak káros és méltánytalan szankcionáló döntést hozhat!

Az elállás a súlyos szerződésszegések legerősebb polgári jogi szankciója. A támogatási szerződésekben azonban minden szerződésszegés „súlyosnak” minősül, így valamennyi ok lehet az elállásra! Több szerződés még az eljárási, ügyviteli, adminisztrációs jellegű szerződésszegést is kifejezetten súlyosnak minősíti, s ezáltal elállási oknak minősíti. A vizsgált szerződések 92 százalékában tulajdonképpen a Támogatott minden szerződésszegése okot ad(hat) az elállásra! Gyakran sorolnak fel a szerződések hoszszú listákban különböző elállási okokat, de általában van még egy „egyéb” pont is, amelynek alapján a Támogatott részéről elkövetett szinte bármely és bármilyen szerződésszegés elállási oknak minősülhet. Így aztán persze az árnyaltabb, differenciáltabb és arányosabb szankciókra már nincs is szükség!

A Támogatók és Kezelők a projekt részbeni hibás teljesítéséhez általában a teljes támogatási összeg visszakövetelését rendelik a szerződésben. Emiatt jár egy-egy elállás jóvátehetetlen következményekkel, végleges ellehetetlenüléssel a civil szervezet számára. Egyáltalán nem lenne szükségszerű, hogy a támogatási projekt valamely mutatóját érintő mulasztás vagy hiba, elszámolási hiányosság (például a résztvevők létszámában, a rendezvények számában és időpontjaiban, egyes költségelemek adminisztrációjában stb.) az egész szerződéstől való elálláshoz, a teljes támogatási összeg visszaköveteléséhez vezessen!

A konzorciumban megvalósított projektek esetén a partnerek is kötelesek a teljes támogatási összeget visszafizetni, ha a konzorcium vezetője, a fő pályázó valamely mulasztása miatt saját támogatásának visszafi zetésére kényszerül. A támogatási szerződések ilyen esetekre egyetemleges végrehajtási felelősséget íratnak alá a projektben közreműködőkkel is, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy hiába végezte el a rá eső feladatot a partner hibátlanul, a támogatását viszszavonják vagy visszakövetelik bármely másik konzorciumi tag hibája esetén. (Olyan ez, mintha a normális polgári jogi világban az összes alvállalkozó egyetemlegesen felelne a fővállalkozó tevékenységéért!)

Ha a Támogató felfüggeszti vagy viszszavonja a szerződésben szereplő esedékes támogatási részt – mert például a Kedvezményezettnek köztartozása keletkezett vagy megbírságolták szabálytalan munkaügyi alkalmazás miatt –, az elmaradt támogatási hányadból finanszírozandó projektrészt a civil szervezet változatlan módon köteles teljesíteni! Nyilvánvalóan nem lesz képes erre, hiszen nincsen miből, ezért az egész projekt szükségszerűen elbukik, a már teljesített projektelemekkel együtt – egy kisebb jelentőségű külső körülmény miatt. Megint csak egy látszólag szigorú, valójában ostoba és voluntarista jogkövetkezményről van szó.

A támogatási szerződések eleve „jogellenes felhasználásnak” minősítik a bármely más állami Támogatóval fennálló jogviszonyban előálló teljesítési vagy elszámolási hiányosságot annak a konkrét szerződésnek a vonatkozásában is, amelyet egyébként eddig hiánytalanul teljesítettek! Így lesz az egyik támogatási szerződés teljesítési részproblémájából automatikusan teljes összeomlás az összes támogatási jogviszony felbomlásával.

A rossz következetesség ostobasága

A vizsgált száz jogszabály közül csupán egyetlenegy (!) intézményesít valamiféle jogorvoslati eszközt, eljárást, technikát. A támogatási szerződésekben – mivel ezek a jogorvoslatot nem igénylő, egyenjogú felek mellérendeltségét tükröző polgári jogi keretbe foglaltatnak! –nem jelennek meg a legalapvetőbb közigazgatási eljárási jogok sem, például a jogorvoslaté.

Ideje lenne felismerni, hogy az államnak nem érdeke a támogatási szerződések bármilyen teljesítési hiány, késedelem vagy szerződésszegés okán történő visszamenőleges felbontása – sőt! az éppen ellentétes a valóságos érdekével. Az állam elsődleges érdeke a támogatási szerződések sikeres teljesítése, a részteljesítések elismerése és a projektek megmentése, átsegítése a teljesítési nehézségeken! A Kezelő ebből a szempontból destruktív szerepet gyakorol a súlyozni képtelen, aránytalan jogkövetkezményeket mechanikusan alkalmazó pénzügyi ellenőrző funkciójában. Viszont annál konstruktívabb szerepe lehetne a Támogató megbízottjaként a projekt eredményességéért felelős, segítő funkciójában. Még akkor is, ha tudjuk jól, hogy a civil szervezetek pénzügyi fegyelme és egyáltalán a számviteli kultúránk sok kívánnivalót hagy maga után.

Éppen ezért szorulnak rá a civil projektek a fokozott odafigyelésre, monitoringra, aktív segítségre a Támogató részéről. Az elállási döntéseket felül kell vizsgálni azon az alapon, hogy alkalmazásuk nem kizárt-e a polgári törvénykönyv korlátozása szerint. A Kezelő Szervezeteknek a jövőben gyorsabban kell reagálniuk a Támogatott mulasztásaira vagy hibáira, s a bekövetkező szerződésszegéssel arányos súlyú és azonos jellegű (például eljárási típusú) jogkövetkezményeket kell alkalmazniuk.

A támogatási jogviszonyok jogi szabályozása megérett a törvényességi felülvizsgálatra és jogfejlesztésre; a jogalkalmazási gyakorlatnak pedig célszerűségi reformra lenne szüksége. Hogy az állam ne dőljön saját kardjába a támogatási folyamatok ostobán következetes ellehetetlenítésével!

A szerző jogász

ÁRH 10 már 20 országban, szeptember 20-26. között!

Kedves mindenkori ÁRH szervezkedők!

Ebben az évben is felhívással fordulunk mindazokhoz, akik fontosnak tartják a közösségi alapú társadalom kialakulását és ezért tenni is képesek/hajlandók, hogy legyenek/legyetek alakítói az Állampolgári Részvétel Hete nemzetközi eseményeinek!

A mostani felhívásunkat már több hazai és nemzetközi egyeztetés előzte meg, melyek részleteiről igyekszünk az alábbiakban számot adni. Ezzel párhuzamosan, az idő rövidsége ellenére is, még számos ponton rugalmasak az ÁRH keretei, amelyek véglegesítéséhez kérjük és várjuk a ti segítségeteket is (ennek formájára szintén alább teszünk javaslatot).

Az ÁRH 2010 lehetséges fókuszai:

1. A részvétel jó gyakorlatának terjesztése

A közelmúltban az Európa Tanács INGO nevű civil fóruma révén elkészült  „A döntéshozatalban való állampolgári részvétel jó gyakorlatának kódexe”. Az ÁRH főszervezője, a CEE Citizens Network (www.ceecn.net) több ponton is segítette az anyag elkészülését, miután pedig az ET és több Uniós szervezet elfogadta a kódexet, hálózatának 20 országában ennek terjesztését, promócióját tűzte zászlajára. A demokratikus részvétel hátterét, körülményeit, folyamatait gyakorlati szempontból jól átfogó dokumentum hasznos eszköz lehet az európai civil társadalom kezében, a gyakorlatba történő átültetése hátteret adhat a részvétel erősítésének a helyi, nemzeti, nemzetközi szinteken egyaránt. A kódex fordítását már megkezdtük, angol nyelven itt érhető el:

http://www.coe.int/t/ngo/Source/Code_good_practice_en.pdf

2. A fiatalok részvételének erősítése

Az elmúlt három évben minden ÁRH alkalmával megjelent a fiatalok részvételének erősítéséhez kapcsolódó ajánlás. 2009-ben több tucat program, akció, esemény szerveződött e témához kapcsolódóan. Ennek ellenére, illetve ebből következően is minden körülmény arra mutat, hogy az ÁRH-nek, illetve az ÁRH szervezkedőinek feladatuk van a fiatalokkal, a fiatalok demokratikus (ön)szerveződésének elősegítésével, ezért maradt továbbra is napirenden ez a téma.

A témához jól kapcsolódó kezdeményezések:

- Add tovább! – Fiatalok a települési közösségekért mozgalom: a most épülő mozgalom és az ÁRH organikusan segíthetik egymást (http://addtovabb.kozossegfejlesztes.hu)

- A tavaly elbukott ifjúsági törvényt követelő kezdeményezés talán az idei ÁRH-re valóban eljut az aláírásgyűjtésig, ezt idén is támogathatnánk (http://www.ifjusagitorveny.hu/)

3. Tolerancia, szolidaritás, párbeszéd az összetartó társadalomért

A közelmúlt jelen témához kapcsolódó hazai krízisei, illetve az érzékelhetően, kimutathatóan romló tendenciák a toleranciához, szolidaritáshoz kapcsolódóan, arra sarkallták az ÁRH hazai főszervezőit, hogy ebben az évben tevékenységeikkel próbáljanak célzottan is hozzájárulni a helyzet javulásához. Ilyen kezdeményezések például a napokban lezárult „VII. Nyári Egyetem – Társadalmi szolidaritás – Összetartó társadalom” http://nyariegyetem.adattar.net/), vagy a „Fiatalokkal a rasszizmus ellen” (http://blogol.hu/comment.php?log=3072739) program, melyek mintegy előkészítik az ÁRH szervezkedéséhez szintén erőteljesen ajánlott kampánytémát.

4. Szakmapolitikai ajánlások a részvétel fejlesztéséért

A Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért, az ÁRH egyik hazai főszervezője 2008-ban tagszervezeteivel elhatározta, hogy szakmapolitikákat dolgoz ki, amelyek rögzítik azokat az elveket és tennivalókat, melyek feltétlenül szükségesnek mutatkoznak a részvétel növeléséhez

a társadalomban. Ezek az ajánlások a szükséges szabályozásoktól, a tennivalók tematikus területeiig 7 pontban foglalják össze a kívánt lépéseket. A Szövetség az ÁRH minden napján a 7 ajánláshoz kapcsolódó eseményeket szervez, melyekhez egyaránt lehet csatlakozni, illetve ezekhez kapcsolódva párhuzamos akciókat indítani.

A szakmapolitikai ajánlásokat itt találhatjátok meg:

http://www.polgarz.hu/uploads/documents/201008012143_szovetseg_b5_kiadv.pdf

Mindezek természetesen ajánlások, amelyeket további (gyors) megvitatásra ajánlunk az ÁRH tervező-szervező wiki oldalán. Ezen az oldalon holnaptól további témákban is várjuk építő hozzájárulásaitokat (keretrendszer, PR anyagok, nyitóesemény stb.)

http://cpw-arh.wikispaces.com/ÁRH+2010

Szeretnénk még felhívni a figyelmeteket, hogy a Civil Kollégium oldalán több olyan képzés is megvalósul, ami az ÁRH szervezését (is) segíti – http://www.civilkollegium.hu

Várjuk ötleteiteket, terveiteket, csatlakozási visszajelzéseiteket az alábbi elérhetőségeken, vagy az ÁRH wiki oldalán!

TEdd, hisz teHETED!

További információt a következő oldalakon találsz:

Az ÁRH hivatalos honlapja: www.arh.kozossegfejlesztes.hu

ÁRH képek, hírek: www.arh.blogol.hu

Nyitott tervező felület: www.cpw-arh.wikispaces.com

Nyomon  követhetetlenek az európai uniós források, és  rosszul is használjuk fel azokat

Ezzel a címmel bocsátott ki sajtóközleményt az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Soteria Alapítvány. A részletek:

Félő, hogyha fennmarad a forráselosztás jelenlegi rendszere, akkor pár év múlva az derül majd ki a statisztikai évkönyvekből, hogy habár irdatlan mennyiségű pénzt használtunk fel, a megcélzott társadalmi csoportok helyzetében semmiféle pozitív változás nem következett be. Ugyanis a pályázók többsége, a fejlesztésnek álcázott projektjeikkel csupán hosszú évek forráshiányát enyhítik, működési költségvetésük réseit tömködik be. Erre a következtetésre jutottak az ELTE Tátk és a Soteria Alapítvány kutatói, akik a szociális célú Európai Uniós programokat vizsgálták.

A programok jó része valójában nem is igazi újítás, hanem működő, már bevált támogatási csatornákon áramolnak a források. Nem egy esetben úgy látjuk, hogy felmerül a gyanú: működési kiadásokat álcáznak valódi fejlesztésnek, reformnak – írják a kutatók. Új megoldások kipróbálására, hosszútávra mutató, alapvető szerkezeti, teljes intézményrendszert megváltoztató fejlesztésekre alig találunk példát. Úgy tűnik, ebbe mintha beletörődne, sőt időnként egymásra találna a programokat tervező, a pályázatokat lebonyolító és a projekteket megvalósító pályázó is.

A kutatás eredményeképpen arra a megállapításra jutottunk, hogy az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkező források elosztása során az elsődleges szempont a pénzlehívás mértékének maximalizálása, valamint annak minimalizálása, hogy forrást kelljen a későbbi uniós ellenőrzések alkalmával – esetlegesen – visszafizetni. Ez a kormányzati szándék mindenképpen méltánylandó, hiszen az valóban eredmény, ha Magyarország a korábban sosem látott nagyságrendű fejlesztési forrásokat lehetőleg teljes egészében képes felhasználni.

Azonban ez a törekvés egy olyan szemléletmód mentén érvényesül, amely egyrészt felülír minden más szakmai szempontot, másrészt a bizalmatlanság és gyanakvás bénító légkörét árasztja el a rendszer minden szereplőjében.

A rengeteg hazánkba érkező forrás jellemzően elaprózódik, ráadásul makroszintű eredményességében, a különféle társadalmi rétegekre gyakorolt hatásában nyomon követhetetlen. A minden fejlesztés esetében érvényesítendő ún. horizontális esélyegyenlőségi szempontok (mint amilyen a férfiak és nők esélyegyenlősége, a cigányság és a fogyatékossággal élők helyzetének javítása) érvényesítése nagyon gyenge, eredményei pedig nyomon követhetetlenek (talán az épületek egyfajta akadálymentesítettségének kivételével).

A források felhasználása a külső szemlélő, a programokat végső soron finanszírozó európai, illetve hazai állampolgár, de még az ezzel foglalkozó szakértő számára is átláthatatlan. Korábban publikált tanulmányunkban is kiemeltük, most csak megerősíteni tudjuk: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelenlegi rendszerében olyan alapvető kérdésekre nem lehet választ kapni, hogy vajon egy adott célcsoport (esetünkben a fogyatékossággal élő személyek), milyen mértékben részesültek közösségi forrásokból. Az adatokat mindhiába kértük, 2004. évig visszamenőleg semmilyen erre vonatkozó adatot nem kaptunk. Ez a gyakorlat megengedhetetlen! A magunk részéről javasoljuk: az egyes pályázatok, programok lezárását követően annak összes – a pályázóktól egyébként szigorúan megkövetelt – eredményét, záróbeszámolóját hozza nyilvánosságra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Úgy tűnik, valamilyen mértékben, a forráselosztásban érintett összes szereplőnek érdeke fűződik a jelenlegi rendszerhez. Miközben a fejlesztési célokat tervezők nagyon fontos változások, eredmények elérését tűzték ki, a pályázati felhívásokat készítők (szakma)politikailag kevesebb kockázatot vállalnak, a valójában mélyreható változást nem generáló, a már bevett gyakorlatokat és mechanizmusokat finanszírozó programjaikkal. A lebonyolító irányító hatóságok és a fejlesztési ügynökség szoros kontroll alatt tarthatja az EU-s pénzlehívás volumenét nem veszélyeztető, ám megújulást sem hozó programokat.

Önmagában a helyzet érthető, azonban számunkra elfogadhatatlan, hiszen ezek a fejlesztési források a szociális területen ahhoz jelentenek vissza nem térő lehetőséget, hogy képessé váljunk égető társadalmi kérdések (pl. foglalkoztatás, cigányság, fogyatékos személyek kérdése) kezelésére, hosszú évek óta közösen vallott célok elérésére.

Sokszor felmerülő kérdés, vajon szükséges-e szociális célú fejlesztés megvalósítása az Európai Unió forrásaiból, nem lenne-e elégséges mindössze a gazdasági versenyképességre, illetve foglalkoztatásra koncentrálni. Véleményünk szerint egy országban nem kizárólag fejlesztendő infrastruktúra van, hanem abban emberek is élnek, akiknek egymáshoz való viszonyai számos olyan társadalmi kérdést vetnek fel, amelyeket sürgető lenne kezelni. Ehhez teremtenek keretet a közös uniós célkitűzések, és adhatnak lehetőséget az európai uniós támogatások.

Bár a nagy társadalmi kérdések kezelése megkövetelné, valójában nem találunk ágazatközi, az elkülönülő szférákat (mint amilyen pl. a szociális ellátás, foglalkoztatás, közoktatás, egészségügy, kommunikáció, infrastrukturális beruházás, vidékfejlesztés) egyszerre megmozgató, összehangoltan futó programokat.

Mostanra elkészült kutatásunk második lépcsőjében a kulcsszereplőkkel készült interjúkkal, illetve költségvetési elemzésekkel igyekeztünk feltárni az EU-s források elosztásának rendszerét a fogyatékossággal élő és a mentális problémában érintett emberek társadalmi helyzetének javítására szánt fejlesztések elemzésén keresztül.

A minisztériumi és önkormányzati tisztviselőkkel, a forráselosztás rendszerében dolgozó hivatalnokokkal, valamint elismert szakemberekkel készített interjúk alapján az uniós források hazai elosztásának egy sajátos, alapvető változtatásokra szoruló rendszere rajzolódott ki előttünk. A rendszer működésével kapcsolatban konkrét javaslatokat is megfogalmaztunk.

Bár vizsgálódásunkban a fogyatékossággal élő és mentális problémában érintett emberek helyzetét elemeztük, azonban végkövetkeztetésként megengedjük magunknak, hogy amit találtunk, az más szociális területeken, hátrányos helyzetű rétegek esetében, sajnos, ugyanígy érvényes lehet.

Az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Soteria Alapítvány 2010. júliusában fejezte be két lépcsős kutatási programját, melynek célja a szociális célú Európai Uniós források hazai felhasználásának feltárása volt.

Kutatásunk első eredményeit idén márciusban tettük közzé, az akkor nemzetközi és hazai szinten is publikált tanulmányunk letölthető a http://www.box.net/shared/m0bj8yoq2l oldalról.

Az újabb tanulmányunk teljes terjedelemben letölthető a: http://www.box.net/shared/t6ivuqtzlp

Tisztelt Civil Kollégák!

Az elmúlt évtizedek a civil társadalom számára rendkívül sok változást hoztak az alapítványok, társadalmi szervezetek világában. Ezen változások olykor pozitív, néha pedig negatív hatást gyakoroltak a szektorra. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy rendkívül terjedelmes az a joganyag, amely a szervezetek működését, működtetését meghatározza.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésének kormányzati felelőseként és elkötelezett támogatójaként úgy látja, hogy a jogszabályi környezet újragondolása vált szükségessé annak érdekében, hogy Önök az adminisztratív terhek ésszerűsítése és leépítése által minél hatékonyabban tudják végezni a társadalom számára fontos feladataikat.

Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 33.§ alapján arra kérem Önt is, hogy járuljon hozzá a jogszabályok élethez igazításához, emberközpontúvá tételéhez.

Munkánk során azon normák vizsgálatára, koherenssé tételére és módosítására törekszünk, amelyek elősegítik a fent megjelölt célok megvalósítását, ezért az Ön munkájának segítése érdekében összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat (melléklet). A jogszabályokról és más fontos – a civil szektort érintő – információkról a Civil Információs Portálon tájékozódhat, a www.civil.info.hu címen.

Kérem, hogy javaslatait – a későbbi kapcsolatfelvétel érdekében elérhetőségi adataival együtt – a civiljog@kim.gov.hu e-mail címre szíveskedjen eljuttatni 2010. augusztus 31-éig, hogy az egyeztetéseket követően 2011. év munkaprogramjának részeként a szükséges intézkedések megtehetők legyenek.

Segítő együttműködését köszönve kívánok további eredményes munkát!

Budapest, 2010. július

Szászfalvi László
államtitkár

http://www.civil.info.hu/modules/News/20100723/FELHIVAS_Civil_Szervezetek_Kepviseloi_Munkatarsai_Reszere.html

Ehhez kérjük, az Önök segítségét!

A helyzet leírása

A Magyar Államkincstár 3 085 000 Ft befizetésére szólította föl a RETEXTIL Alapítványt. A követelést inkasszóval, majd az APEH-en keresztül, adó módjára is jogosult behajtani az Állam. A 3 millió forintos követelés EQUAL projektünk elszámolása kapcsán merült fel. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) közreműködésével, EU-s társfinanszírozásban lebonyolított program során maximálisan teljesültek a szakmai célok, a módosított támogatási szerződés szerinti számlákat azonban nem fogadta el a támogató nevében eljáró szervezet.

A RETEXTIL Alapítvány EQUAL pályázatának célja a munkaerőpiacon hátránnyal induló, tartós munkanélküli, megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékkel élő ember rehabilitációs foglalkoztatása volt. A projekt maradéktalanul megvalósult: megtörtént a módszertan kidolgozása és annak továbbadása szociális, művészeti és terápiás területen, illetve ennek a rehabilitációs foglalkoztatási formának az állami akkreditációja is megtörtént kimenetként.

A projektben a néhai Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézettel (OPNI), a Periféria Alapítvánnyal, és az OPNI-ban működő főtámogatottal, a Budapest-Bethel Epilepszia Centrum Alapítvánnyal dolgoztunk partnerségben. A programban 16 ember foglalkoztatását vállaltuk, – majd ezt is túlteljesítve – az inkasszós levél megérkezéséig 22 fő megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékkal élő embert foglalkoztattunk.

Az EQUAL programban közreműködő szervezetként dolgozó OFA és az Irányító Hatóság szerepében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség éppen e támogatás eredményeit teszi semmissé – megszüntetve a rehabilitációs foglalkoztatás további lehetőségét -, amikor nem képes a Retextil Alapítvánnyal kötött támogatási szerződés érvényes módosítását figyelembe venni az elszámolásnál.

Lépések

Az Alapítvány levélben kérte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a már lezárt eljárás felülvizsgálatát (erre 2010. január 01-től van jogi lehetőség), és a részletfizetés lehetőségét a vitatott követelés kapcsán.

Rehabilitációs foglalkoztatóként a Dél-Dunántúli Munkaügyi Központ utófinanszírozza a foglalkoztatottak béreit, így Alapítványunk kezdeményezte 18 alkalmazott munkaviszonyának megszűntetését.

Akciókat és aukciókat szervezünk árukészletünk kiárusítása céljából, hogy előteremtsük a ránk rótt 3 millió Ft-os, és általunk el nem ismert tartozást:

- augusztus hónapban aukciós gyűjteményként rendezi be a pécsi János u. 1-ben található Műhelyt;

- 2010.07.30.-08.01. között Pécsett, a Varázskertben (7621 Pécs, Király utca 65.-67.), „Retextil aukciós hétvégét” tartunk;

- 2010.07.23-tól 16.00-tól 22.00 óráig mindennap nyitva tartó Retextil boltot nyitunk a Varázskertben, ahol kedvezményes áron áruljuk termékeinket.

Egyúttal kérjük mindazokat, akik ismerik tevékenységünket, vagy a termékeinket, hogy kedvük és lehetőségük szerint vegyék ki részüket a RETEXTIL megmentéséből a termékek megvásárlásával vagy pénzadománnyal.

Bankszámlaszám:

CIB Bank

10700055-65597224-51100005

Thiesz Angéla 70 7758590

Pataki Erika 70 7713577

retextil@gmail.com

Ezzel a címmel indította útjára az Ökotárs Alapítvány a civil szervezetek jogi-szabályozási környezetét fejlesztő Civil-Társ program új honlapját. Az oldal elsősorban a civil szervezetek és az állam illetve az önkormányzatok kapcsolatában megfigyelhető visszásságokra összpontosít.

Az elmúlt években tapasztalt, egyre súlyosbodó problémák okán, a honlap az alábbi célok elérését kívánja elősegíteni:

* a civil pályázati rendszer egyszerűsítése és átláthatóságának
növelése, dereguláció;
* a közfeladat-ellátási rendszer anomáliáinak felszámolása;
* a pályázati-támogatási ellentmondások bemutatása a politikusok, a
civil szervezetek, a média és a nyilvánosság számára.

A honlap létrehívásának egyik fő oka volt, hogy az Ökotárs közel két évtizedes pályázói és adományozói tapasztalatainak (beleértve a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatainak lebonyolításában való részvétele) fényében kijelenthetjük: számos esetben a jelenlegitől eltérő szabályozás mellett jóval hatékonyabban, a pályázói és elbírálói oldalról is kevesebb befektetéssel lehetne átlátható módon forrásokat biztosítani a civil szervezetek számára.

Ennek elősegítése érdekében a honlap összegyűjti a témában született eddigi tanulmányokat, javaslatokat és közleményeket valamint hírekkel szolgál a téma iránt érdeklődőknek. Különleges szolgáltatása a „támogatásfigyelő”, amely egy kérdőív segítségével igyekszik összegyűjteni a civil szervezetek pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatait, a jó és rossz példákat.

www.civiljogok.hu

A

FORRÁS: PAFI.HU

Az NCA Tanácsának sajtóközleménye 2010.06.21 forrás: NCA Tanácsa

Az NCA civil forrásainak kifizetésének engedélyezése jelenleg is folyamatban van A mai napon az MTI által sajtónyilvánosságot kapott hírt cáfolva a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának Zalaegerszegen megtartott kihelyezett ülésén megfogalmazottak szerint a Tanács ezúton tájékoztatja a média képviselőit, illetve a civil szektort a pontosítás érdekében az alábbiakról. Dr. Nagy Ádám, az NCA Tanácsa elnökének mai napon nyilvánosságot kapott nyilatkozata több félreértésre lehetőséget teremtve azt a benyomást kelti, mintha az NCA forrásainak szerződéskötésével kapcsolatos hátráltató döntések a hivatalban lévő kormány döntéseinek következtében a napokban születtek volna. Az NCA Tanácsa fontosnak tartja hangsúlyozni, a nyilatkozatot cáfolva, hogy a kifizetést akadályozó szerződéskötési tevékenységek nem a napokban leállított folyamatból adódóan halasztódtak, hanem a kormányzati átadás-átvételt megelőző döntés következtében, amelynek felszámolásával kapcsolatban a szakminisztérium illetékes államtitkársága és az NCA Tanácsa együttműködik. Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár az NCA Tanácsülésen biztosította a tanács tagjait, hogy minden eszközzel igyekszik felgyorsítani a szerződéskötési folyamatokat és pályázati kifizetéseket. Tekintettel dr. Nagy Ádám elnök úr elnöki minőségében tett ezt megelőző többszöri hibás kommunikációs tevékenységre, mely az elmúlt időszakban több esetben rontotta az NCA rendszerének megítélését a Tanács rendkívüli döntésként 10:1 arányban megvonta a bizalmat az elnök úrtól és kezdeményezte Dr. Navracsics Tibor miniszter úrnál az elnöki megbízatásának visszavonását.

Az NCA Tanácsa nevében: Horváth Tibor alelnök Zalaegerszeg, 2010. június 21.

Alapprogram (NCA) pályázatai, a kormányváltás után egyelőre nem tudnak nyerteseket hirdetni, vagy a már megítélt támogatásokat kifizetni – közölte az NCA tanácsának elnöke hétfői, zalaegerszegi sajtótájékoztatóján.

Nagy Ádám, az NCA kihelyezett, regionális ülését megelőző sajtóbeszélgetésen arról beszélt, hogy a januárban meghirdetett pályázatok mintegy harmadában tudtak eddig eredményt hirdetni, de a kifizetéseket egyelőre nem teljesíthetik. A fennmaradó kétharmadnyi pályázat esetében pedig a nyertesek listáját sem tudják közzétenni. A mintegy 50 ezer magyarországi civil szervezet közül évente hozzávetőleg 11 ezer pályázót támogató alap ebben az évben hétmilliárd forint – a személyi jövedelemadó egy százalékos felajánlásának megfelelő nagyságrendű – összeg szétosztásáról gondoskodik a rá vonatkozó törvény alapján.

A korábban a Szociális és Családügyi Minisztérium, jelenleg pedig az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium felügyelete alá tartozó, 2004 óta működő NCA gyakorlatilag idén még nem tudott a pályázóknak semmit sem kifizetni a hétmilliárdos keretből. Ez azért is lenne sürgető, mert a nyertes programok már elindultak, több régióban pedig aláírt szerződések is vannak, a támogatások pedig előfinanszírozást biztosítanak – hangzott el. Nagy Ádám hozzátette: már elkezdték a jövő évi kifizetési irányelvek kidolgozását, de egyelőre nem tudják, hogy a következő esztendőben az állami költségvetés mekkora összeget biztosít majd számukra. Ez évente általában kevesebb, mint az egy százalékokból befolyó felajánlásoknak megfelelő összeg, ami a mostani számítások szerint 2011-ben 9,3 milliárd forintot jelentene.

Az NCA tanácsának elnöke hangsúlyozta: az alap az egyetlen rendszer Magyarországon, amely civil szervezeteknek nyújt támogatást, és ebben a keretben teljes fellebbezési joga van a pályázóknak. A civil szektor önállóságát és partnerségét fontosnak tartva az NCA nemrég elkészítette az Esetlegesség helyett egységesség címet viselő stratégiáját, amely a forráselosztó szervezetnek is határidőket, feladatokat szab meg.

blb \ bwt

MTI 2010. június 21., hétfő 10:45

Kapcsolódó cikk: http://www.sff.hu/7435.hir.szaszfalvi_laszlo_felulvizsgalja_a_nemzeti_civil_alapprogramot

A 2007 és 2013 közötti időszakban hazánk számára elérhető közel 8 000 milliárd forint EU-s fejlesztési forrástól mindenki jelentős gazdasági fellendülést és látványos eredményeket várt, és miután ezen időszaknak hamarosan a feléhez érünk, érdemes megvizsgálni, hogy ezen elvárások milyen mértékben teljesültek. A felhasználható összeg 54%-át kötötte le az ország, de sok kritikus szerint az EU-s pénzek elköltését megtervező Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) filozófiája nem érvényesült maradéktalanul, vagyis a brüsszeli forrásokat eddig nem sikerült „néhány nagy, és egymást erősítő cél” kiválasztásával elkölteni.

Tovább a teljes cikkre:

Az ESZA Nonprofit Kft. a pályázatkezelő szervezetek közül egyedüliként – szolgáltatói jellegét erősítve – bevezeti a Pályázati Ügyvizsgáló intézményét. Ez megteremti a lehetőséget a pályázók és kedvezményezettek részére, hogy a vélelmezett eljárási hibák, mulasztások kivizsgálásra kerüljenek.

A Pályázati Ügyvizsgáló az elégtelen vagy hibás intézkedések kivizsgálásával foglalkozik, azokban az esetekben intézkedik, ha az intézmény nem a rá vonatkozó jogszabályok alapján jár el, vagy azokat nem rendeltetésük szerint alkalmazza, nem tartja tiszteletben a helyes hivatali magatartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, alapelveket. Kivizsgálja tehát az ESZA Nonprofit Kft. pályázatkezelésére vonatkozó beérkezett, más eljárás hatálya alá nem tartozó panaszokat.

Ilyen esetek lehetnek az adminisztrációs visszásságok, különféle visszaélések, a válaszadás elmulasztása, információközlés, adatszolgáltatás megtagadása, a mérlegelési jogkör jogszabályoknak nem megfelelő gyakorlása, vagy a késedelem, illetve a pályázókkal szembeni teljesíthetetlen, vagy nehezen teljesíthető elvárások.

Ennek értelmében például nem folytathat vizsgálatot jogszabály, vagy eljárásrend hatálya alá, valamint a közreműködő szervezet panaszkezelési feladatkörébe tartozó panaszok ügyében. Természetesen hatóságok, bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben sem járhat el.

A Társaság azt várja ezen intézkedéstől, hogy hamar kiszűrhetővé válnak a működésből adódó esetleges hibák, visszásságok és azok azonnali beavatkozással orvosolhatóak lesznek, a folyamatok gördülékenyebb működésének, a projektek könnyebb megvalósításának érdekében.

Bővebben a Pályázati Ügyvizsgálóról

Hatalmas az érdeklődés a pályázati rendszer megreformálásának lehetősége iránt: a MAPI pénteki bejelentését követően csak hétfőn több mint 1300 látogatója volt a http://www.ujratervezes2010.hu oldalnak, s ezen az egy napon 270 érdeklődő bizonyult olyannyira elszántnak, hogy le is töltötte a 400 oldalas tanulmány teljes tartalmát – olvasható a Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) közleményében.

Tekintettel a uniós támogatások rendszerét megreformálni javasló tanulmány száraz szövegére akár meglepő is lehetne ez az élénk érdeklődés, de a jelenség mégsem véletlen: a még le nem hívott 7000 milliárd sorsa mindenki számára húsbavágó, legyen bár szó vállalkozóról, polgármesterről, kórház vagy iskolaigazgatóról, avagy a jelen támogatási rendszert működtető hivatalnokról – véli a MAPI.

Az európai támogatási rendszer reformjáért kampány részeként megindult konzultációs folyamat beszámolója sajnos semennyire nem tartalmazza azokat a terveket, hogy az Európa Tanács hogyan kívánja felhasználni a konzultáció eredményeit. Most az EUCLID hálózat levelében arra szólítják fel Barrosot,  hogy a civil társadalom ajánlásai szerepeljenek a következő pénzügyi regulációk tervében.

A levelet itt láthatod, illetve csatlakozhatsz a kezdeményezéshez!

Megvolt ma az utolsó KOR IH egyeztetés, téma a projektek adminisztratív ellenőrzése és a projektzárás. Kondor Zsuzsa sajna betegség miatt hiányzott.

A helyette szóvivő Viszoczky Emese azzal kezdte, hogy az eljárásrendi változtatások nyomán a fő dolog, amiben sikerült előrelépést elérni, az a kifizetések meggyorsítása – tudják tartani a jogszabályi határidőket. Különösen így van ez az automatikus pályázatok esetében.

Na erre persze tettünk egy kis kitérőt, azzal, hogy azért ezzel az automatikus dologgal is jó lenne vigyázni, mert ismerünk olyan konstrukciókat, ahol tök alkalmatlan eljárásrend – szakmai értékelés híján ostobaságokra mehet el a pénz. Erre az volt a válasz, hogy a felülvizsgálatuk már jelzi, hogy főként a 2007-8-as akciótervezés időszakában elég sokszor nem jól alkalmazták az IH-k a különböző eljárástípusokat, annak ellenére, hogy volt központi útmutatás. De ő inkább a kétfordulós pályázatokat hozta fel itt példaként. Ez aztán ahhoz vezetett, hogy 2009-10-re a kétfordulós eljárás szinte kihalt, viszont teret nyert az automatikus. A következő akciótervezésénél ezt figyelembe kell venni.

Erre lecsapott Tenczer Tamás, aki szintén ott volt, és megint elővette a pályázatok felfüggesztésének/visszavonásának kérdését, azzal, hogy ezt jogszabályilag rendbe kell tenni meg hogy az SZMM még mindig vár a válaszra a HEP IH-tól. Ekörül kialakult némi polémia, hogy az 5.5.1 felfüggesztésben most az NFÜ jogi főosztálya vagy a HEP IH volt a hunyó…
Ennek mentén az is kiderült, hogy az “új” TAMOP-5.5.1. ígért B és C konstrukciójának PEMCS-e még el sem indult.
Viszont állítólag módosítás alatt van a pályázatokról szóló 3 legfontosabb rendelet (16/2006, 255 és 281/2006), már volt tárcakörözésen. Kérdésünkre, hogy társadalmi egyeztetés mikor lesz róluk, nem tudtak mit mondani. (Közben megnéztem: az NGFM oldalán nincsenek kint a véleményezhető tervezetek között.)

Eztán visszakanyarodtunk a projektellenőrzéshez. Felvetettük, hogy a jelenlegi kategóriák (1 mrd és 10 mrd Ft feletti projektek) alatt is kéne differenciálni, és pl. 10 mFt alatt csökkenteni az adminisztratív terheket, pl. korlátozni az alátámasztó dokumentumok körét, könnyíteni a kifizetést. Az új szabályok szerint egységesen, költségtípus szerint határozzák meg az alátámasztó dokumentumok körét, de az a tapasztalat, hogy a különböző konstrukciókban ezt sem alkalmazzák egységesen.
Új lehetőség az átalányszámításra alapuló elszámolás, erre most dolgozzák ki a módszertant.

Béres Tibor az általános illetve konstrukció-specifikus szabályok kapcsán említette, hogy a kiírások, adatlapok éppen nem tudnak kellőképpen specifikusak lenni – bár a kiírónak feladata lenne a sablonokból a felesleges, oda nem illó részek kigyomlálása, ez nem történik meg teljesen. Nagyon látszik, hogy alapvetően a nagy, infrastrukturális projektekre vannak kitalálva a sablonok, időnként teljesen alkalmatlanok más típusú projektekkel kapcsolatban a releváns információk kinyerésére.
Felhozta újra az elszámolás vs. monitorozás kérdését, javasolta, hogy ki kéne nevelni jó monitorozást csinálni képes embereket (szoc. munkásoknak tanították ezt két féléven keresztül). Ehhez a KOR IH hozzátette, hogy a közreműködő szervezetekkel kötött megállapodásokban erre hangsúlyt kellene fektetni, monitoring most egyáltalán nem szerepel, csak helyszíni ellenőrzés.

A projektzárás mentén beszéltünk a fenntartási kötelezettségekről és azok nem reális voltáról – ezeket is projekt-specifikussá kéne tenni, időben differenciálni stb. (Nonszensz pl. hogy egy 3 év alatt leamortizálódó számítástechnikai eszközt 5 évig kell megőrizni). Erre az volt a válasz, hogy az Európai Bizottság a válságra és a gazdaságfejlesztésre való tekintettel most új tűnik hajlik itt engedményekre.
Hasonló kérdés a dokumentummegőrzési kötelezettség, ami az intézményrendszernek se nagyon sikerül… de ez is Bizottsági hatáskör.

Megemlítettük a bankszámlák feletti inkasszójog megszüntetését a projekt végén – ezt sokszor elfelejtik, úgy kell kérni.
Hasonló probléma, ami a kifizetés felfüggesztéséhez vezethet, a köztartozás ügye – nem vitatva a dolog jogosságát, érdemes lenne talán valami alsó korlátot bevezetni, hogy ne 2000 Ft-os tartozás miatt álljon le egy projekt.

A végén a KOR IH-sok kiosztották a javaslatcsomag eddig elkészült változatát, amibe még az utolsó alkalmakon elhangzottakat bele kell építeni. A javaslatok sorsa kétféle lesz:
- egy része beépíthető a párhuzamosan folyó egyéb felülvizsgálati projektekbe (van ezekből vagy 6);
- más részéből, ami ezekhez nem illeszkedik, egy vezetői előterjesztés készül, aztán majd meglátjuk…
Azt remélik, hogy mindezek  eredményeként tényleg  megreformálható lesz a rendszer, nemcsak foldozgatás történik.

Azt ígérték, hogy az anyagot elektronikusan is megkaphatjuk és hozzátehetjük a magunkét – erre márcsak azért is szükség lesz, mert első blikkre látszik, hogy sok mindent, amit mi nagyon konkrétan javasoltunk, ők sokkal általánosabb formában írták le. Továbbá ígérték az egyeztetések folytatását is, konkrét projektek mentén is.

Szóval várjuk a javaslatcsomagot és a további kommunikációt tőlük!

Forrás és elérhetőség: www.pafi.hu

Forrás: Világgazdaság: http://www.vg.hu/velemeny/interju/tobb-levegot-a-gazdasagnak-272938

Vajon a rendszer hiányosságainak orvoslására, műhibák és anomáliák kezelésére mikor jön létre hasonló platform?

A

Gulyás József emígy kommentálta: “Ez elég terjedelmes, továbbá fölöttébb agresszív, de mégsem kimerítő.”

A

A

Letöltés

Maga a szabálytalansági rendszer azonban tagállami kompetencia, a Bizottság csak ennek konzisztenciáját vizsgálja (azaz hogy a tagállam is szabálytalanságnak tekinti-e azt, amit a Bizottság igen) illetve a rendszer hatékonyságát.

Hazai viszonylatban a PM és az NFÜ között is nézeteltérés van: utóbbi szerint szabálytalanság akkor van, ha normasértés történt ÉS felmerült a pénzügyi érdeksérelem gyanúja. PM szerint az utóbbi nem szükséges a szabálytalanság megállapításához (KZS extrém példaként azt mondta, hogy pl. a PM-eseknek szemük sem rebbent, amikor megkérdezte, hogy eszerint ha valaki elmulasztja bejelenteni a projektvezető mobilszámának változását, az már szabálytalanságnak tekintendő?). Ha a PM értelmezését használnák a szabálytalanság megállapításánál, akkor a mostani 11%-ról 28%-ra is felmehetne az eljárások száma.

Számomra mindennek fő konklúziója, hogy a következő célpontunk a PM kell legyen (a híresen legkevésbé megközelíthető minisztérium .

Rátérve a projektmegvalósításra, ismét elhangzott, hogy az NFT és az ŰMFT között változtattak a rendszeren, többek között elválasztották a projekt előrehaladási jelentést a kifizetésektől, elsősorban a gyorsítás érdekében. Ez be is vált, de más dilemmákat felvet (én is nehezen tudok elképzelni olyan pü. ellenőrzést, amit nem előz meg a szakmai, hiszen utóbbiből következik az előbbi…) A PEJ ellenőrzésére 15 munkanap van, de nem mindig tartja ezt be az intézményrendszer. Ennek kapcsán felmerült, hogy mi van, ha az inztézmény hallgat – az közigazgatási szabályok szerint ez esetben az ügyfél előnyére kellene értelmezni (azaz “hallgatás beleegyezés”); ezt érvényesíteni kellene a PEJ-ek esetében is. Itt újra elhangzott, hogy ha az IH elfogadja a PEJ-t és utána találnak hibákat, akkor a felelősség terhelje az intézményrendszert is.

Ha a kedvezményezett felszólitás ellenére sem küldi be a PEJ-t, akkor felüggesztésre kerül a projekt – erre mi is azt mondtuk, hogy OK.

További fejlesztés a különféle elektronikus segítségek illetve a fenntartási kötelezettségek csökkentése – ezekre nem tudtunk reagálni, nincs még vele tapasztalat.

Újra felmerült a kedvenc toposzunk, hogy mindenképpen kell minden projekthez egy “gazda” az intézményrendszerben, akik azt végigkíséri. A pü. ellenőrzés történhet máshol, de a “gazda” ezzel is legyen képben.

KZs elmondta, hogy megvizsgálták az ügyfélszolgálatokat is, és eléggé egyenetlennek találták a teljesítményüket.

A PEJ-ekben van vagy 22 kérdés az előrehaladással kapcsolatban, amiből több nyilvánvalóan ugyanarra kérdez rá – mondtam, hogy mi a saját gyakorlatunkban használunk kb. ötöt, ebben minden benne van. Külön beszéltünk arról, hogy rákérdez a PEJ, hogy felmerült-e valamilyen előre nem látott probléma a végrehajtás során, és hogy kezd-e valamit ezzel az infóval a rendszer? Nyilván nem, és ezen is főleg a személyes kontaktus, a közvetlen tárgyalás segíthet, azaz, hogy a prjekt gazdája vegye fel a kapcsolatot a kedvezményezettel, beszéljék meg a problémákat, keressenek együtt megoldást stb. Ehhez erősíteni kéne a monitorozást, ami nem egyszerűen helyszíni ellenőrzést jelent.

Gabi javasolta, hogy a PEJ-ekről kapjon visszajelzést a kedvezményezett is – nem csak annyit, hogy elfogadták-e, hanem, hogy mi volt esetleg gyengébb benne, mire kell odafigyelni.

A szabálytalanság kérdésében megint arról volt szó, hogy azt eljárás előtt tárgyalni kéne a pályázóval – ezt most a rövid jogszabályi határidők nem teszik lehetővé, dehát a jogszabáyok azért vannak, hogy módosítsuk őket, bár ez időbe telik. Maga a szabálytalansági eljárás hajlamos elhúzódni, bár elvileg, ha nem találnak szabálytalanságot, akkor 30 napon belül le kéne zárni. Szabó Zoltán javasolta, hogy a felszámolás mintájára a szabálytalansági eljárás célja is a konszolidáció kéne legyen, nem a megszüntetés. Egyébként, bár viszonylag sok a szabálytalanság, olyan, ahol felmerül a csalás gyanúja tizedszázalékokban mérhető – ez is jelzi, hogy a rendszer arra van beállva, hogy keresse a hibát, ahelyett, hogy a jogkövetést próbálná elősegíteni.

Sokat rugóztunk azon, hogy mennyire papíralapú az ellenőrzés – nyilván egyszerűbb egy ellenőrző listában kipipálni, hogy egy dokumentum megvan-e vagy hogy egyezik-e a fénymásoló gyári száma, mint eredményesség szempontjából nézni a projektet, noha ez lenne a cél. A munkatársak is félnek ennek felelősségétől, nekik is ott liheg a nyakukba az ellenőrzés. Az eredményesség vizsgálatához sokkal komolyabb szakmai stáb kellene – felvetettem, hogy egy ad abszurdum kisebb intézmény mellé kellene egy olyan, akár külsősökből álló szakmai kör, amelyik “projektgazdaként” tevékenykedve meg tudja ítélni az eredményességet.

Szóba kerültek még közbeszerzések, a horizontális szempontok és a tájékoztatási kötelezettségek. A horizontális vállalásokról már az unió is tudja, hogy rendszerint tök formális a teljesítés, de nincs még kikristályosodott elképzelés, utóbbival kapcsolatban pedig én azt mondtam, hogy az előírt kötelezettségek nincsenek tekintettel a projekt egyedi sajátosságaira, tehát arra hogy kit, hogyan érdemes tájékoztatni róla.

A beszámoló útmutatókkal kapcsolatban ugyanaz mondtuk, mint a pályázatoknál, hogy rengeteg, terjedelemes dokumentum van, amiből nagyon nehéz kiszűrni a lényeget, ráadásul – mint megtudtuk, az IH-k között jelentős különbség van, nincsenek általánosan egységes elvárások.

Kollégáim az alábbi felhívást továbbították részemre:

*SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért felhívása:*
Kérjük azon szervezeteket, akik perlik az államot valamilyen támogatási jogviszonyból fakadó döntéssel kapcsolatban, jutassák el számunkra keresetleveleik másolatát. Célunk, hogy további jogi információkat gyűjtsünk a szerződési rendszer elemzéséhez, illetve, jogi szakértők javaslataikkal segíthessék a szervezetek bírósági ügyeit.
Kérlek, a másolatot küldjék el alábbi elérhetőségeim valamelyikére.

Ezt követően telefonon egyeztettem Önnel, és abban maradtunk, hogy esetünkről tájékoztatom.
(Ez kivonat, idézet egy levélből, ami miatt a stílusa jelen levelemhez nem illeszkedő, de a probléma érthető belőle.)

Mi a hitegetéssel való károkozás polgári jogi vonatkozása miatt kívántunk perelni, de visszaléptünk.
A történet (tényleg röviden) ennyi:

2007-ben elnyertünk egy több mint 80 millió forintos programot a Norvég Alapból. Az NFÜ honlapján azóta egy nyertesként vagyunk feltüntetve.
Biztatást kaptunk az NFÜ szakosztályának vezetője részéről, hogy kezdjük meg a lebonyolítást.
A brüsszeli szerződéskötő hatóság némi hercehurca után nem írta alá a támogatási szerződést, soha nem fizették ki a támogatást.

*Szomorú történetünk legfontosabb dokumentumai (egy zip file-ban): (ezt ha kell megküldjük Önnek)
*(ezek szükségesek a történet megértéséhez sajnos)
1. sorszámúak: a pályázat angol nyelvű anyagai (négy anyag). A magyar kissé bőségesebb volt.
2. sorszám: a döntés, ahol a “támogatott” kifejezés található programunkkal kapcsolatban – az egyik legmagasabb pontszámot kapta a program a kategóriájában.
3. sorszám: kérdések a pályázattal kapcsolatban az FMO-tól
4. sorszám: válaszaink az NFÜ kérdéseire
5. sorszám: az FMO által küldött szakértők szakértői véleménye (személyesen jártak itt)
6. sorszám: a NFÜ tisztségviselőjének a két levele, ami miatt elfogadtuk a szakértői véleményt
7. sorszám: az FMO levele, amiben elutasítják a programot
8. sorszám: az FMO szakértőjének magánlevele kérdésünkre
9. sorszám: a döntéssel szembeni panaszunk
10. sorszám: a döntésre írt levelük

*Ami miatt elfogadhatatlannak tartjuk az elutasítást:*
- egyetlen olyan indok sincs benne, amit az FMO szakértője komolyan aggályosnak talált volna,
- és főként egyetlen olyan sem, amire előzetesen rákérdeztek volna

*Amiért kitolásnak érezzük az elutasítást *(ezek közvetlenül kellettek a folyamathoz):
- a fordítások (két fordító készítette, mert épp eközben született kislányiunk Annával, így külsőst kellett megbízni) közel 600 e Ft-ba kerültek
- a hiánypótló kérdésekre térképszelvények, értékbecslések – fordítással – kb. 700 e Ft.
- egy épület (Hidegnevelde) engedélyes terve 990 e Ft.
- legfőképpen: mert 2006 óta nem pályáztunk erre a témára, pedig pl. idén tavasszal konkrétan volt ilyen KEOP kiírás – és apránként, talán csak részletekben, de a programra találtunk volna finanszírozást

*Amiért ellehetetlenít bennünket a döntés:*
(2006 szeptemberében ment be a pályázat, 2007 szeptemberében tudtuk meg a döntést. Láttuk, hogy milyen a program, és az ilyen mezőgazdasági program időszakokhoz kötött. Az ütemezés dinamikus volt, és a a program sikere érdekében vágtuk a költségvetést.)
- 110 hektár N2000-es gyepet vettünk 5-8 évre bérbe, hogy megalapozzuk a közbirtokosságot. Jószág így nincs, művelési kötelezettség van
- tartalék pénzeinkből traktort, kaszát, bálázót vettünk, hogy a szálastakarmányt a gyepekről letermeljük a program kezdésééig, és később a jószágállomány téli takarmányát előállítsuk (ez együtt kb. 4,5 millió értékű gépet jelent, ha nem számoljuk, hogy egy bálázót 4,8 millió összköltségért másfélé évre lízingelünk)
- minden lehetőségünkkel a programot készítettük elő, komoly helyi kommunikációja volt a program nyerésének, az NFÜ munkatársai látogatásának stb.

*Amit kár volt elhinni:*
- szóban az NFÜ főosztályvezetője, egy egyébként segítőkész srác (Szalóki Flórián), aki azóta nincs ott sajnos 2007 őszén biztosra mondta, hogy a program át fog menni, és májusban kezdhetjük a lebonyolítást. Mi meg is kezdtük.

——————————

A történet röviden ennyi.
A hiány, amit akkor összeszedtünk, azóta is kísért bennünket, és azóta is komoly gondokat okoz.

A másik üggyel kapcsolatban (közérdekű bejelentők védelme) hamarosan keresni fogom.

Üdvözlettel:

S. R. Benedek

Ahhoz, hogy érthető legyen miért fontos ez a hír át kell tekintsük a pályázat történetét.
A pályázatot 2009 június 30-án írták ki. A kiírásban szereplő határidő napján az NFÜ a pályázatot felfüggesztette, amire a civil szféra több jelentős szereplője felháborodottan nyílt levélben reagált (letölthető anyagok).
A pályázatot az NFÜ 2009.december 22- én visszavonta >>>
Új pályázati kiírás született 2010. január 20-án. >>>
A pályázat megjelenése után néhány nappal “Papírország” néhány polgára bojkottot hirdetett az új pályázat ellen, amihez napjainkig huszonegy szervezet és nyolc magánszemély csatlakozott. >>>
Ezen előzmények után jött a magyarázat…
Mindeközben “Papírország” delegációi többször tárgyaltak és egyeztettek az ESZA képviselőivel.

Forrás: PAFI – www.pafi.hu

http://polgarz.hu/hu/dokumentumok/javaslatok_a_tarsadalom_megujitasara_az_eu_forrasok_2007-2013-as_idoszakaban

http://www.nfu.hu/modosul_a_tamop_5_5_1_10_1_jelu_palyazat_ertekelesi_rendje

Vajon ez a garanciális lehetősége a politikai pénzosztogatásnak, úgy, hogy ne sértsék a pénzosztásokra tett önkéntes kormányzati ígértetet a március 31-e utáni moratóriummal?

Vajon akik írják a pályázatokat, számolnak ezzel, hogy lehet, elfogy a pénz máricusban?

Ő jelentette meg a közelmúltban Álom és rémálom – a támogatási jogviszonyról című írását, amelyben a pályázati rendszer korrektebb értelmezésére tesz generális változtatási javaslatokat.

_____________

Kedves Civil Kollégák!

Csatoltan küldöm az ÁLOM ÉS RÉMÁLOM – a támogatási jogviszonyról című kutatási zárótanulmányt (Jogismeret Alapítvány – ÖKOTÁRS Alapítvány, 2009) kiegészítő UTÓTÖRTÉNET című fejezetet. Az írás azzal foglalkozik, hogy a 2010. január 1. napjától hatályos új Ámr. (államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet) mennyiben teremt más helyzetet a támogatási szerződésekkel és jogviszonyokkal kapcsolatosan az érdemi jogi szabályozásban?

Kérlek Benneteket, hogy csatoljátok saját -, illetve másoknak megküldött tanulmányaitokhoz az új részt.

Alapvetően két hivatkozási szempontból lehet fontos a támogatási jogviszonyok ügyében az új Ámr.:

1. kifejezetten megnevezi (az eddigi háttérjogszabályra alapításon túl is) az elállás helyett a felmondás alkalmazását a támogatási jogviszonyok megszüntetésével kapcsolatosan;

2. bevezeti a kifogás jogorvoslati intézményét a támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban.

Mindkettő alkalmas arra, hogy elhárítsa illetve gyengítse a Kezelő Szervezet, Támogató vagy éppen a Miniszter eddig szokásos válaszait a sajnálatos módon igen csak elszaporodott támogatási jogvitákban:

- ”csak elállást tudnak törvényesen alkalmazni, s akkor a teljes támogatást kell visszakövetelni el nem engedhető vonzatokkal”;  illetve

- “nincsen a jogszabályban jogorvoslati lehetőség, ezért kizárt, hogy a téves, megalapozatlan döntéseket bárki is még egyszer megnézze és felülvizsgálja a szabálytalansági eljárásban és az ellenőrzéseket követően.”

Most már van intézményesített jogorvoslat, tehát a jogszabály konkrétan is cáfolja azt a korábban “csak” háttérjogszabályokkal és jogelvekkel támadhatott gyakorlatot, hogy a támogatási jogviszonyok kezelése abban az értelemben polgári jogi viszony, hogy nincs helye közigazgatási típusú jogorvoslatoknak; viszont abban az értelemben pedig hatósági jogviszony, hogy a támogatói és kezelői egyoldalú döntések végrehajtása  közvetlenül adók módjára – további érdemi kontroll nélkül – történik köztartozásként! (A köztartozás megállapítását eredményező szerződés-megszüntetés tehát polgári jogi aktus; végrehajtása viszont hatósági úton lehetséges….)

Így volt kizárva minden formalizált jogorvoslatból a Támogatott, s maradt számára a Bíróság, amely az eddigi keserves tapasztalatok szerint nem nagyon kapkod az új típusú feladatért…., s nehezen hajlandó nem végrehajtási eljárásban gondolkodni, hanem a támogatási jogviszony szolgáltatásainak és ellenszolgáltatásainak bármiféle egyensúlyában, arányosságában!

Azt javaslom a már folyamatban lévő támogatási jogviták Kedvezményezettjeinek, hogy az új Ámr. rendelkezéseit használják fel a Kezelőnek, Támogatónak, Miniszternek írandó panaszukban, illetve a Bíróság előtti érvelésükben, mert ha nem is kötelező alkalmazni a jogszabály hatályba lépése előtt indult ügyekben az új Ámr-t, de lehetséges! A döntéshozónak most már kifejezett jogi lehetősége van a létező, hatályos jogintézmény felhasználására annak érdekében, hogy végre valaki érdemben is megnézhesse még egyszer ezeket ügyeket, felülvizsgálhassa a civilek igazságát, állításaik megalapozottságát – s ezzel lehetősége van a sok évvel korábbi pénzügyi szabálytalanság miatti döntés megalapozatlanságának orvoslására! Most már nem a jogi lehetőség hiányáról lesz szó, ha elhárítás a válasz, hanem a hiba, a tévedés, a rossz döntés kijavítási szándékának hiányáról! S ez már megint másik jogi kategória tud lenni: a szándékos károkozás kategóriája. Ezzel talán lehet érvelni.

Üdvözlettel:

dr. Bíró Endre

(Töltsd le az UTÓTÖRTÉNET-et itt!)

Vagy tekintsd meg:

Lent két cikk. Igazán érdekesnek az elsőt találom: a gazdasági szektorban 1000 pályázatot nyert céggel készítettek interjúkat, és az elemzés ez alapján készült. A problémák legalább ekkora, sőt súlyosabbak a civil szektorban. Tudjuk.

Amit külön a figyelmetekbe ajánlok, az az ajánlás, ami a vége fele szerepel, és merész ötletnek nevezik azt, ami a közvetett támogatások, illetve egyéb pénzeszközök vonatkozásában létező uniós gyakorlat:

“A tanulmány elkészítésében közreműködő pénzintézetek (CIB, Erste, OTP) azzal a merész ötlettel álltak elő, hogy a kereskedelmi bankok végezzék a támogatási kérelmek elbírálását és a támogatások kifizetését.”

Ez különösen annak fényében érdekes, ami a TÁMOP 551 kapcsán történik.

Miért csalódtak a nyertesek?

http://vg.hu/kkv/miert-csalodtak-a-nyertesek-305354

A még mindig túlzott adminisztrációt, bürokráciát, lassúságot és a magas (banki, pályázatírói) tranzakciós költségeket tartják a legfőbb problémának a nyertes pályázók az európai uniós források hazai felhasználásában. A többség ugyanakkor azt is elismeri, csak azért nem romlott cégük piaci helyzete, mert EU-támogatást nyertek. Ez derült ki abból a felmérésből és tanulmányból, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kutatócsoportja készített Nagy Sándor Gyula adjunktus vezetésével.

x

Az NFÜ válasza cikkünkre

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/az-nfu-valasza-cikkunkre-305293

2010. 2. 9. 05:30|Gazdaság » Gazdaságpolitika

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – tanulva a korábbi tapasztalatokból – szervezeti átalakításokkal az intézményi hatékonysági mutatók jelentős javulását idézte elő. Szinte valamennyi pályázói kategória esetében gyorsabbá váltak a döntések.

A javulás még csak a pályázati döntéshozatali szakasznál mérhető igazán, de ha  a „gyorsító” intézkedéseket sikerül integrálni, akkor a gyorsulás az ÚMFT végrehajtási szakaszában is éreztetni fogja hatását. Az NFÜ intézkedéseinek egyes elemeit, elsősorban a késedelmi kamatot, illetve az előlegfolyósítást nemzetközi fórumokon is jó gyakorlatokként említik.

Három, egymással összefüggő cél

• Az ÚMFT forrásainak felhasználásával kapcsolatos feltételek könnyítése.
• A pályázók adminisztratív terheinek csökkentése.
• A lebonyolítás gyorsítása a gazdasági válság hatásainak tompítása érdekében

MTV híradó, január 29. (9 percnél!)

BAMA, január 29.

Végrehajtók a tubesi Nato-radar ellenzőinél

Eredménytelen volt a tubesi NATO-radart aktívan ellenző Istenkúti Közösségért Egyesület (IKE) ellen indított APEH-végrehajtási eljárás, mert az adóhivatal munkatársai nem tudtak lefoglalni semmit az Istenkúti Művelődési Házban, a végrehajtók csak piacképtelen holmikat találtak.

Az eljárás az Európai Szociális Alap (ESZA) Nonprofit Kft. megkeresésére indult. Kamatokkal együtt 17 millió forintot követelnek most a pécsi civilektől, nem fogadták el ugyanis az IKE végső beszámolóját egy győztes, 2005-ben indult, másfél évig futó HEFOP pályázat lezárásához – közölte Peták Péter elnök. A támogatási összeg 12 millió volt, az önerő 3 millió, amelyet Petákék szerint szintén ki kellett volna fizetnie az ESZA-nak, ha mindent rendben találnak. Megjegyezzük: a pécsiek mellett több tíz civil szervezet jár hasonló cipőben.

Az IKE hátrányos helyzetű emberek képzésére és foglalkoztatására vállalkozott. Álláspontjuk szerint teljesítették vállalásaikat. Hangsúlyozták, hogy az összes részbeszámolójukat elfogadták, s hogy szerintük nekik tartozik a kiíró. Az ESZA formai hibákra hivatkozik, s arra, hogy egy együttműködő pályázó szervezet nem teljesítette saját vállalásait, emiatt ők is bírósághoz fordultak – tette hozzá végül az elnök.

A kérésre adott válaszhoz engedjék meg, hogy kicsit részletesebben kifejtsem, hogy mi a  tervezett egyeztetés menete és célja.

A konstrukció AT szintű egyeztetésére  a hatályos jogszabályok  szerint az AT kialakításakor volt lehetőség, azonban a konstrukció tartalmát illető a nagy érdeklődésre tekintettel a HEP IH külön, szóbeli egyeztetésre nyújtott lehetőséget a konstrukcióban potenciálisan érintett civilek számára, hogy az egyeztetés eredményeként minden fél megelégedését szolgáló végleges szakmai tartalom kerüljön kialakításra.

A felkérés alapján az egyeztetés célja a hatályos AT-ban rögzített  B, C komponensre vonatkozó szakmai tartalmak pontosítása, egyeztetése. Az egyeztetés alapját képező dokumentumokat  az előző e-mailben  megküldtük.

Az egyeztetés végeredményeként rögzített tartalmak alapján indulna el a PEMCS munkája, amelyet végig kísérne- szintén ezen a munkacsoporton elmondottak szerint – a folyamatos társadalmi egyeztetés.

Ily módon a civil szervezetek érdekképviseltét az alábbi módon biztosítanánk a folyamatokban:

1. AT szintű egyeztetés – a meghívó alapján  2 alkalmat terveztünk, de az egyeztetések előrehaladása alapján továbbiak is követhetik. Minden esetben szem előtt tartva azt, hogy az egyeztetések elhúzódása a kiírások a 2010. május 31-re tervezett megjelentetésének csúszását eredményezhetik, amely – ha a minden fél számára kitűzötteket tartalmazó, megelégedésre szolgáló pályázati kiírásokat eredményez –   elsősorban időbeli veszteséget jelenthet, amellyel minden érdekelt félnek tisztában kell lennie.

2. PEMCS munka - a PEMCS eljárásrend szerint, TÁMOP Monitoring Bizottság által delegált civil tag részvétele (szükség esetén eseti meghívott képviseletével). Ennek során kerülhetnek becsatornázásra az SZMM Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztálya által koordinált civil egyeztetéseken elhangzott észrevételek, vélemények, amennyiben erre igényük van az érintett szervezeteknek.

3. Társadalmi egyeztetés- PEMCS időszaka alatt folyamatosan, betartva az eljárásrendben rögzített érdemi válaszadási kötelezettséget.

Egyúttal jeleznénk, hogy – szintén a munkacsoporton elhangzottaknak megfelelően – az SZMM Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztályát is felkértük, hogy  delegáljon két fő civil képviselőt az AT szintű egyeztetésre.

A mai visszajelzés alapján ez a két fő : “A két civil szakértőre az alábbi személyeket javasoljuk sorrendben (ha valamelyikük nem tud szerepet vállalni, akkor a sorban utána következő kerülne a helyére):

–        Bényei Andrásné

–        Kovács Istvánné

–        Jagasics Béla

–        Pocsajiné Fábián Magdolna ”

A delegáltak számának meghatározásakor azt vettük alapul, hogy az egyeztetés hatékony és eredményes lefolytatásához olyan, a civil szervezetek által delegált képviselők vegyenek részt, akik valamennyi civil szervezet – e témával kapcsolatos – szakmai álláspontját felvállalva tesznek javaslatot a szakmai tartalom meghatározására.

A fentieket alapul véve nem javasoljuk a résztvevők számának további növelését az AT szintű egyeztetésen, mert félő, hogy akkor az eredményes és hatékony munka nem tudna megvalósulni.

Javaslatunk, hogy az egyeztetésre résztvevőként jelentkező szervezetek részére a megküldött anyagok megtárgyalásához – a kiírás meghirdetésének ütemezését szem előtt tartva – több időt biztosítunk, így magára az egyeztetésre delegált civil tagok (2+2 fő) a megszületett közös  szakmai véleményt tudják közvetíteni az egyeztetésen.

Amennyiben egyetértenek javaslatunkkal, akkor kérjük jelezzék, hogy mely időpontban tartanák megfelelőnek az egyeztetést, amelyen az Önök által delegált képviselők közvetítik a civil szervezetek szakmai álláspontját, s az egyeztetést ennek megfelelően hívjuk össze.

Az  SzMM  mai visszajelzése alapján az egyeztetésre javasolt időpontok közül január 29-i időpontra tettek javaslatot, amelyet a fentekre tekintettel 2010. február 4-re javasolunk ütemezni a kellő felkészülés és delegálás biztosítása érdekében.

Kérjük visszajelzésüket január 29-ig az időpont illetve a delegált tagok személyét és elérhetőségét illetően minden címzett részére eljuttatni szíveskedjenek.

Köszönettel:

Linzenbold Ildikó

Szociálpolitikai és IRM intézkedésekért felelős szakterületi koordinátor

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Humán Erőforrás Programok  Irányító Hatósága