Pedig még mindig aktuális: Javaslatok a társadalom megújítására az EU források 2007-2013-as időszakában

2010. február 20.

A 2006 elején az akkori Ifjúsági-, Családügyi-, Szociális- és Egészségügyi Minisztérium (ICSSzEM)tervezői csoportja számára készített szakértői javaslat és a 2006 végén, tizenegy civil szervezet által megfogalmazott TÁMOP-javaslat található meg itt.


http://polgarz.hu/hu/dokumentumok/javaslatok_a_tarsadalom_megujitasara_az_eu_forrasok_2007-2013-as_idoszakaban

Reklámok

Közlemény a TÁMOP 5.5.1 kapcsán

2010. február 15.

Megjelent egy közlemény a TÁMOP 5.5.1 kapcsán.

http://www.nfu.hu/modosul_a_tamop_5_5_1_10_1_jelu_palyazat_ertekelesi_rendje

Vajon ez a garanciális lehetősége a politikai pénzosztogatásnak, úgy, hogy ne sértsék a pénzosztásokra tett önkéntes kormányzati ígértetet a március 31-e utáni moratóriummal?

Vajon akik írják a pályázatokat, számolnak ezzel, hogy lehet, elfogy a pénz máricusban?


Egy kormányrendelet, ami változást hozhat!

2010. február 9.

Dr. Bíró Endre, aki a nonprofit jogrendszer talán legjobb hazai szakértője, Utótörténet című fejezetével jelentkezett.

Ő jelentette meg a közelmúltban Álom és rémálom – a támogatási jogviszonyról című írását, amelyben a pályázati rendszer korrektebb értelmezésére tesz generális változtatási javaslatokat.

_____________

Kedves Civil Kollégák!

Csatoltan küldöm az ÁLOM ÉS RÉMÁLOM – a támogatási jogviszonyról című kutatási zárótanulmányt (Jogismeret Alapítvány – ÖKOTÁRS Alapítvány, 2009) kiegészítő UTÓTÖRTÉNET című fejezetet. Az írás azzal foglalkozik, hogy a 2010. január 1. napjától hatályos új Ámr. (államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet) mennyiben teremt más helyzetet a támogatási szerződésekkel és jogviszonyokkal kapcsolatosan az érdemi jogi szabályozásban?

Kérlek Benneteket, hogy csatoljátok saját -, illetve másoknak megküldött tanulmányaitokhoz az új részt.

Alapvetően két hivatkozási szempontból lehet fontos a támogatási jogviszonyok ügyében az új Ámr.:

1. kifejezetten megnevezi (az eddigi háttérjogszabályra alapításon túl is) az elállás helyett a felmondás alkalmazását a támogatási jogviszonyok megszüntetésével kapcsolatosan;

2. bevezeti a kifogás jogorvoslati intézményét a támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban.

Mindkettő alkalmas arra, hogy elhárítsa illetve gyengítse a Kezelő Szervezet, Támogató vagy éppen a Miniszter eddig szokásos válaszait a sajnálatos módon igen csak elszaporodott támogatási jogvitákban:

– “csak elállást tudnak törvényesen alkalmazni, s akkor a teljes támogatást kell visszakövetelni el nem engedhető vonzatokkal”;  illetve

– “nincsen a jogszabályban jogorvoslati lehetőség, ezért kizárt, hogy a téves, megalapozatlan döntéseket bárki is még egyszer megnézze és felülvizsgálja a szabálytalansági eljárásban és az ellenőrzéseket követően.”

Most már van intézményesített jogorvoslat, tehát a jogszabály konkrétan is cáfolja azt a korábban “csak” háttérjogszabályokkal és jogelvekkel támadhatott gyakorlatot, hogy a támogatási jogviszonyok kezelése abban az értelemben polgári jogi viszony, hogy nincs helye közigazgatási típusú jogorvoslatoknak; viszont abban az értelemben pedig hatósági jogviszony, hogy a támogatói és kezelői egyoldalú döntések végrehajtása  közvetlenül adók módjára – további érdemi kontroll nélkül – történik köztartozásként! (A köztartozás megállapítását eredményező szerződés-megszüntetés tehát polgári jogi aktus; végrehajtása viszont hatósági úton lehetséges….)

Így volt kizárva minden formalizált jogorvoslatból a Támogatott, s maradt számára a Bíróság, amely az eddigi keserves tapasztalatok szerint nem nagyon kapkod az új típusú feladatért…., s nehezen hajlandó nem végrehajtási eljárásban gondolkodni, hanem a támogatási jogviszony szolgáltatásainak és ellenszolgáltatásainak bármiféle egyensúlyában, arányosságában!

Azt javaslom a már folyamatban lévő támogatási jogviták Kedvezményezettjeinek, hogy az új Ámr. rendelkezéseit használják fel a Kezelőnek, Támogatónak, Miniszternek írandó panaszukban, illetve a Bíróság előtti érvelésükben, mert ha nem is kötelező alkalmazni a jogszabály hatályba lépése előtt indult ügyekben az új Ámr-t, de lehetséges! A döntéshozónak most már kifejezett jogi lehetősége van a létező, hatályos jogintézmény felhasználására annak érdekében, hogy végre valaki érdemben is megnézhesse még egyszer ezeket ügyeket, felülvizsgálhassa a civilek igazságát, állításaik megalapozottságát – s ezzel lehetősége van a sok évvel korábbi pénzügyi szabálytalanság miatti döntés megalapozatlanságának orvoslására! Most már nem a jogi lehetőség hiányáról lesz szó, ha elhárítás a válasz, hanem a hiba, a tévedés, a rossz döntés kijavítási szándékának hiányáról! S ez már megint másik jogi kategória tud lenni: a szándékos károkozás kategóriája. Ezzel talán lehet érvelni.

Üdvözlettel:

dr. Bíró Endre

(Töltsd le az UTÓTÖRTÉNET-et itt!)

Vagy tekintsd meg:

View this document on Scribd

Sajtóérdekesség az uniós támogatásokról

2010. február 9.

Kedves Papírország!

Lent két cikk. Igazán érdekesnek az elsőt találom: a gazdasági szektorban 1000 pályázatot nyert céggel készítettek interjúkat, és az elemzés ez alapján készült. A problémák legalább ekkora, sőt súlyosabbak a civil szektorban. Tudjuk.

Amit külön a figyelmetekbe ajánlok, az az ajánlás, ami a vége fele szerepel, és merész ötletnek nevezik azt, ami a közvetett támogatások, illetve egyéb pénzeszközök vonatkozásában létező uniós gyakorlat:

“A tanulmány elkészítésében közreműködő pénzintézetek (CIB, Erste, OTP) azzal a merész ötlettel álltak elő, hogy a kereskedelmi bankok végezzék a támogatási kérelmek elbírálását és a támogatások kifizetését.”

Ez különösen annak fényében érdekes, ami a TÁMOP 551 kapcsán történik.

Miért csalódtak a nyertesek?

http://vg.hu/kkv/miert-csalodtak-a-nyertesek-305354

A még mindig túlzott adminisztrációt, bürokráciát, lassúságot és a magas (banki, pályázatírói) tranzakciós költségeket tartják a legfőbb problémának a nyertes pályázók az európai uniós források hazai felhasználásában. A többség ugyanakkor azt is elismeri, csak azért nem romlott cégük piaci helyzete, mert EU-támogatást nyertek. Ez derült ki abból a felmérésből és tanulmányból, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kutatócsoportja készített Nagy Sándor Gyula adjunktus vezetésével.

x

Az NFÜ válasza cikkünkre

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/az-nfu-valasza-cikkunkre-305293

2010. 2. 9. 05:30|Gazdaság » Gazdaságpolitika

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – tanulva a korábbi tapasztalatokból – szervezeti átalakításokkal az intézményi hatékonysági mutatók jelentős javulását idézte elő. Szinte valamennyi pályázói kategória esetében gyorsabbá váltak a döntések.

A javulás még csak a pályázati döntéshozatali szakasznál mérhető igazán, de ha  a „gyorsító” intézkedéseket sikerül integrálni, akkor a gyorsulás az ÚMFT végrehajtási szakaszában is éreztetni fogja hatását. Az NFÜ intézkedéseinek egyes elemeit, elsősorban a késedelmi kamatot, illetve az előlegfolyósítást nemzetközi fórumokon is jó gyakorlatokként említik.

Három, egymással összefüggő cél

• Az ÚMFT forrásainak felhasználásával kapcsolatos feltételek könnyítése.
• A pályázók adminisztratív terheinek csökkentése.
• A lebonyolítás gyorsítása a gazdasági válság hatásainak tompítása érdekében