NFÜ – utolsó tárgyalási forduló a keretrendszerről

Összefoglaló vázlat!

Megvolt ma az utolsó KOR IH egyeztetés, téma a projektek adminisztratív ellenőrzése és a projektzárás. Kondor Zsuzsa sajna betegség miatt hiányzott.

A helyette szóvivő Viszoczky Emese azzal kezdte, hogy az eljárásrendi változtatások nyomán a fő dolog, amiben sikerült előrelépést elérni, az a kifizetések meggyorsítása – tudják tartani a jogszabályi határidőket. Különösen így van ez az automatikus pályázatok esetében.

Na erre persze tettünk egy kis kitérőt, azzal, hogy azért ezzel az automatikus dologgal is jó lenne vigyázni, mert ismerünk olyan konstrukciókat, ahol tök alkalmatlan eljárásrend – szakmai értékelés híján ostobaságokra mehet el a pénz. Erre az volt a válasz, hogy a felülvizsgálatuk már jelzi, hogy főként a 2007-8-as akciótervezés időszakában elég sokszor nem jól alkalmazták az IH-k a különböző eljárástípusokat, annak ellenére, hogy volt központi útmutatás. De ő inkább a kétfordulós pályázatokat hozta fel itt példaként. Ez aztán ahhoz vezetett, hogy 2009-10-re a kétfordulós eljárás szinte kihalt, viszont teret nyert az automatikus. A következő akciótervezésénél ezt figyelembe kell venni.

Erre lecsapott Tenczer Tamás, aki szintén ott volt, és megint elővette a pályázatok felfüggesztésének/visszavonásának kérdését, azzal, hogy ezt jogszabályilag rendbe kell tenni meg hogy az SZMM még mindig vár a válaszra a HEP IH-tól. Ekörül kialakult némi polémia, hogy az 5.5.1 felfüggesztésben most az NFÜ jogi főosztálya vagy a HEP IH volt a hunyó…
Ennek mentén az is kiderült, hogy az “új” TAMOP-5.5.1. ígért B és C konstrukciójának PEMCS-e még el sem indult.
Viszont állítólag módosítás alatt van a pályázatokról szóló 3 legfontosabb rendelet (16/2006, 255 és 281/2006), már volt tárcakörözésen. Kérdésünkre, hogy társadalmi egyeztetés mikor lesz róluk, nem tudtak mit mondani. (Közben megnéztem: az NGFM oldalán nincsenek kint a véleményezhető tervezetek között.)

Eztán visszakanyarodtunk a projektellenőrzéshez. Felvetettük, hogy a jelenlegi kategóriák (1 mrd és 10 mrd Ft feletti projektek) alatt is kéne differenciálni, és pl. 10 mFt alatt csökkenteni az adminisztratív terheket, pl. korlátozni az alátámasztó dokumentumok körét, könnyíteni a kifizetést. Az új szabályok szerint egységesen, költségtípus szerint határozzák meg az alátámasztó dokumentumok körét, de az a tapasztalat, hogy a különböző konstrukciókban ezt sem alkalmazzák egységesen.
Új lehetőség az átalányszámításra alapuló elszámolás, erre most dolgozzák ki a módszertant.

Béres Tibor az általános illetve konstrukció-specifikus szabályok kapcsán említette, hogy a kiírások, adatlapok éppen nem tudnak kellőképpen specifikusak lenni – bár a kiírónak feladata lenne a sablonokból a felesleges, oda nem illó részek kigyomlálása, ez nem történik meg teljesen. Nagyon látszik, hogy alapvetően a nagy, infrastrukturális projektekre vannak kitalálva a sablonok, időnként teljesen alkalmatlanok más típusú projektekkel kapcsolatban a releváns információk kinyerésére.
Felhozta újra az elszámolás vs. monitorozás kérdését, javasolta, hogy ki kéne nevelni jó monitorozást csinálni képes embereket (szoc. munkásoknak tanították ezt két féléven keresztül). Ehhez a KOR IH hozzátette, hogy a közreműködő szervezetekkel kötött megállapodásokban erre hangsúlyt kellene fektetni, monitoring most egyáltalán nem szerepel, csak helyszíni ellenőrzés.

A projektzárás mentén beszéltünk a fenntartási kötelezettségekről és azok nem reális voltáról – ezeket is projekt-specifikussá kéne tenni, időben differenciálni stb. (Nonszensz pl. hogy egy 3 év alatt leamortizálódó számítástechnikai eszközt 5 évig kell megőrizni). Erre az volt a válasz, hogy az Európai Bizottság a válságra és a gazdaságfejlesztésre való tekintettel most új tűnik hajlik itt engedményekre.
Hasonló kérdés a dokumentummegőrzési kötelezettség, ami az intézményrendszernek se nagyon sikerül… de ez is Bizottsági hatáskör.

Megemlítettük a bankszámlák feletti inkasszójog megszüntetését a projekt végén – ezt sokszor elfelejtik, úgy kell kérni.
Hasonló probléma, ami a kifizetés felfüggesztéséhez vezethet, a köztartozás ügye – nem vitatva a dolog jogosságát, érdemes lenne talán valami alsó korlátot bevezetni, hogy ne 2000 Ft-os tartozás miatt álljon le egy projekt.

A végén a KOR IH-sok kiosztották a javaslatcsomag eddig elkészült változatát, amibe még az utolsó alkalmakon elhangzottakat bele kell építeni. A javaslatok sorsa kétféle lesz:
– egy része beépíthető a párhuzamosan folyó egyéb felülvizsgálati projektekbe (van ezekből vagy 6);
– más részéből, ami ezekhez nem illeszkedik, egy vezetői előterjesztés készül, aztán majd meglátjuk…
Azt remélik, hogy mindezek  eredményeként tényleg  megreformálható lesz a rendszer, nemcsak foldozgatás történik.

Azt ígérték, hogy az anyagot elektronikusan is megkaphatjuk és hozzátehetjük a magunkét – erre márcsak azért is szükség lesz, mert első blikkre látszik, hogy sok mindent, amit mi nagyon konkrétan javasoltunk, ők sokkal általánosabb formában írták le. Továbbá ígérték az egyeztetések folytatását is, konkrét projektek mentén is.

Szóval várjuk a javaslatcsomagot és a további kommunikációt tőlük!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: