Továbbra is “Álom és rémálom”

2010. szeptember 19.

Forrás:

Álom és rémálom

Az álom: a civil szervezet (egyesület, alapítvány) nyertes lesz egy államháztartási forrású pályázaton, s támogatási szerződést köthet az állami vagy önkormányzati szervvel, vagy a pályázatot lebonyolító kezelővel. A rémálom: a beszámoló el nem fogadása vagy utólagos ellenőrzés nyomán a Támogató vagy a Kezelő „eláll” a szerződéstől, s a teljes támogatási összeget a folyósításától számított büntetőkamatokkal együtt visszaköveteli.

folyamat vége: a köztartozásként történő behajtás a bankszámla inkasszálásával, a civil szervezet javainak hatósági végrehajtás alá vonásával s a szervezetnek minden más támogatásból és pályázatból való kizárásával. A vég szükségszerűen bekövetkezik, mert a jellemzően tőkeszegény és forráshiányos civil szervezet nem tudhatja visszafizetni a pénzt, hiszen a projektjére már felhasználta azt; a Támogató és a Kezelő pedig jogorvoslati lehetőség nélkül ragaszkodik az ellenőrzés megállapításaihoz, s az államháztartási törvény egyik félreértett paragrafusa alapján felülbírálhatatlannak véli a visszakövetelési igényét. (Ez a bizonyos törvényi rendelkezés arról szól, hogy államháztartási követelésről nem lehet ingyenesen lemondani. Mintha egy döntés megalapozottsági vagy törvényességi felülvizsgálata azonos lenne a követelésről ingyenes lemondással! Hova is jutna e logika alapján a jogorvoslati jog alkotmányos tétele az állami szervek és intézmények követeléseivel szemben?)

Papírország áldozatai

Egy tavalyi kutatás során elemeztük a támogatási jogviszonyokra vonatkozó, 9 jogforrási szinten létező 107 (!) hatályos jogszabályt és a gyakorlatban használt 44-féle támogatási típusszerződést. (A Jogismeret Alapítvány szervezésében és az Ökotárs Alapítvány támogatásával készült kutatás zárótanulmánya e cikkel azonos címen hozzáférhető az interneten.) A kutatás legfontosabb megállapításait annak reményében ismertetem, hogy a kormányzat talán felismeri a kialakult helyzet irracionalitását, a támogatási jogviszonyok jogi anomáliáit és a szerződéses gyakorlat korlátlan egyoldalúságából következő – mindkét felet sújtó! – károkat és veszélyeket.

2008–2009-ben indult el – s egyre gyorsul – az a folyamat, amelynek eredményeként több száz civil szervezet megy tönkre több évvel ezelőtt lezárt, befejezett projektjeinek a különböző ellenőrzések által „feltárt” hiányosságai okán. (Már közel 300 tagja van annak a tiltakozó fórumnak, amely „Papírország” elnevezés alatt gyűjti a támogatási szerződések áldozatainak eseteit a világhálón.) Az állami Támogató, Kezelő inkasszálja a civil szervezetek bankszámláit, s ellehetetleníti további működésüket, hiszen az inkasszó elnyel minden bevételt. A negatív összegű játszma végén mindenki veszít, a szereplők jelentős része tönkremegy…..

a folytatáshoz kattints:

Olvass tovább »