Fulladj meg!

Milliárdokba fojtott civil szervezetek

Hiába a százszámra meghirdetett pályázat, mire lezárul az ellenőrzés, az alapítványok sora csődbe jut

Az elmúlt négy évben összesen 141 milliárd forinttal segítette az állam a civil projektek megvalósulását. A szervezetek ennek ellenére úgy vélik, hogy a hazai támogatási program segítség helyett inkább tönkreteszi a civil társadalmat. A rendszer mellőz minden életszerűséget, ellenőrzéskor az eredmények helyett a papírokat kérik rajtuk számon.

A hazai civil szervezetek támogatására kiírt pályázatok hatékony és eredményes eszközei a civil társadalom kiirtásának – mondja Sípos József, az 1000 Mester Egyesület elnöke a civil szervezetek panaszhonlapján. Kijelentését csaknem háromszáz, póruljárt civil szolgáltató esete támasztja alá…..folytatásért kattints:

„Egy 2007-ben hivatalosan elismert és kifizetett képzés öszszegének visszafizettetése, illetve egy másik pályázati támogatás több mint egyéves késése és csökkent összegű kifizetése miatt nem tudtuk megvalósítani a tréninglakásprogramunkat, így végül az arra nyert támogatást kamatostól kellett visszafizetnünk, ami a Down-kóros fiatalokat és családjaikat évtizede segítő Csupaszívek Társasága Közhasznú Egyesület összeomlásához vezetett.”

„A pályázati támogatás folyósításának másfél éves csúszása miatt a mánfai Colle gium Martineum előbb adósságfelhalmozásra, majd a modellértékű, roma gyerekekkel foglakozó intézmény bezárására kényszerült.”

„A támogatási szerződéstől való elállás, majd a kifizetett támogatás visszakövetelése milliós kamattal terhelve, adóként behajtva csődbe juttatta az Istenkútért Egyesületet.”

„A Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület a Magyarországon élő menekültek alternatív munkaerő-piaci képzését és foglalkoztatását, illetve a munkaerő-piaci integrációját segítő szociális munkatársak képzését szolgáló két projektjét immár három éve befejezte, ám a pénzügyi lezárás azóta sem történt meg. Ráadásul az első projekt össztámogatásának több mint 40 százalékát visszakövetelik, miközben a második program finanszírozásának húsz százalékával továbbra is adós az NFÜ. Jogszabálysértő magatartásuk miatt a szervezet működése veszélybe került.”

Panaszok, esetek, csődök sorakoznak hosszú egymásutánban a civil szervezetek veszteségeit bemutató „papirország. wordpress.com” honlapon, amelyet a pályázati rendszer áldatlan állapota ellen küzdő nonprofit civil szervezetek indítottak. Az átlátható, kiszámítható feltételeket és megfelelő jogorvoslati lehetőségeket követelő 15 tiltakozó alapítványhoz, egyesülethez azóta több mint 170 csatlakozott.

Az egyre szélesedő civil tiltakozás közvetlen kiváltó oka – az elsősorban a civil szervezetek fejlesztését célzó állami pályázatokat lebonyolító – Esza Nonprofi t Kft. egyik tavalyi döntése volt, amelyben az adóhatóságot kérte fel hét konzorcium alá tartozó többtucatnyi civil szervezet tartozásainak behajtására. A pályázatkezelő szerint az érintettek különféle elszámolási szabálytalanságokat követtek el, amelyeket a visszamenőleges hatályú eljárások során fedeztek fel. A szervezeteknek lehetőségük sem volt jogorvoslattal élni. A döntés nyomán elrendelt inkasszó pedig gyakorlatilag a csőddel volt egyenértékű. A felháborodást tovább tüzelte tavaly a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) uniós forrású pályázatának felfüggesztése közvetlenül a beadási határidő előtt. Hét szervezet nyílt levélben követelte a pályázati eljárások felülvizsgálatát, amelyet azután az NFÜ-nek és az illetékes minisztériumoknak is átadtak. A demonstrációt követő tárgyalások csak részben vezettek eredményre. A civil szervezetek működését ellehetetlenítő pénzügyi intézkedéseket nem állították le. Az ennek nyomán induló perek még nem zárultak le. A fejlesztéspolitikai rendszer átalakításával már valamivel jobban állnak. Az NFÜ munkacsoportot hívott össze a pályázati rendszerek és eljárások felülvizsgálatára. A munkába a civil szervezetek képviselőit is bevonták.

– A jelenlegi támogatási rendszer a teljes bizalmatlanságra, a jelentős erőfölény korlátlan érvényesítésére, az értelmetlen és túlzó kontrollra, a drákói szigort érvényesítő szűklátókörűségre, az egyoldalúságra épül – sérelmezi Móra Veronika, a tárgyalásokba bevont Ökotárs Alapítvány igazgatója. – A pályázati kiírásokat menet közben módosítják, ugyanakkor számon kérnek törvényeket, amelyek a pályázat meghirdetésekor még nem is léteztek. Csak a pályázó számára vannak időkorlátok. Az ellenőrzési eljárások során a lebonyolító szervezet időnként komoly szakmai, adminisztratív, ügyviteli és egyéb hibákat követ el –minden következmény nélkül. A pályázókat ugyanakkor gyakran és szigorúan büntetik apró vagy vélt hibákért jogorvoslati lehetőségek nélkül. Ráadásul ezek a hibák sokkal inkább az adminisztratív kapacitás hiányából fakadnak, mintsem rossz szándékú felhasználásból.

A fentieket támasztja alá a Jogismeret Alapítvány szervezte kutatás, amely a civil szolgáltatók államháztartási forrású támogatásaira vonatkozó jogszabályokat elemezte. A munkát egyébként az Ökotárs is támogatta.

– Minden civil szervezet álma: megnyerni egy állami pályázatot és támogatási szerződést kötni egy önkormányzati, illetve állami szervvel. Csakhogy az álom könnyen rémálomba fordul a beszámoló elkészítése, illetve az ellenőrzés után, ha a partner eláll a szerződéstől és teljes támogatást viszszaköveteli a civilektől, méghozzá a kamatokkal együtt. A vég ezután szükségszerűen bekövetkezik, hiszen a jellemzően tőkehiányos civil szervezetek képtelenek visszafizetni a pénzt, amit egyébként már el is költöttek a projektre – mutat rá a zárótanulmányt író dr. Bíró Endre, aki kollégáival együtt 9 jogforrási szinten összesen 107 hatályos jogszabályt és 44-féle támogatási szerződés típust vizsgált. Ezeket összevetve arra jutottak, hogy a hazai támogatási szerződések egyoldalú és aránytalan helyzeti előnyt, erőfölényt jelenítenek meg az állami, önkormányzati fél javára. A szerződések egyike sem tartalmaz közvetlen jogkövetkezményt a támogató, illetve kezelő szerv szerződésszegésére. Mintha az kizárt lenne, hogy az állami, illetve az önkormányzati intézmény mulasszon vagy tévedjen. A kontraktusokban még a legalapvetőbb eljárási jogok –például jogorvoslat lehetősége – sem jelenik meg.

– A NFÜ nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szervezet. A jelenleg hatályos szabályozási rendszerről véleményt alkotni nem feladata – hárította el lapunk érdeklődését az ügynökség, ugyanakkor fontosnak tartották közölni, hogy vizsgálják a projekt kiválasztási rendszert és a partnerségi folyamatot. A rendszer áttekintése amúgy is aktuális. Az viszont tény, hogy az ellenőrzések során sokszor találkoznak hiányos vagy színlelt teljesítéssel, amire gyakorta csak a helyszíni záróellenőrzésen derül fény. Az alapítványok gyakran sértenek jogszabályt, nem veszik figyelembe, hogy a projekt a pályázat befogadását megelőzően nem kezdhető meg, illetve a benyújtott számlák és a teljesítési igazolások nem fedik egymást.

Azt viszont az NFÜ sem tagadja, hogy már a szerződéskötésnél pontos tájékoztatást kellene adni a pályázóknak arról, hogy az ellenőrzéskor mit várnak majd el. A szabálytalansági eljárás elindítását jogszabály írja elő, így attól nem tekinthetnek el. Azt viszont az ügynökség is elismeri, hogy a szabálytalanság korántsem egyenértékű a csalással. A későbbiekben a tömeges értékelések felől a személyesebb pályázatkezelések felé kívánnak elmozdulni.

– Sohasem vitattuk, hogy a közpénzzel el kell számolni –hangsúlyozza Móra Veronika. –Azt viszont igen, hogy az ellenőrzés csupán a papírokról szóljon. Különféle hatóságok gyakorta eleve jogosulatlan pénzfelhasználóként tekintenek ránk, az pedig semmit sem érdekel, hogy mit végeztünk, legfeljebb az, hogy miről van papírunk. Fel kellene ismerni: a sikeres projektek végrehajtása a támogatónak is érdeke.

Az ügynökséggel kezdeményezett tárgyalások zárásaként a civil szervezetek javaslatcsomagban összegezték a teendőket. Ezt az NFÜ-höz is eljuttatták. Azóta se tudják mi lett vele.

– Apró javulásnak tekinthető az államháztartási törvény végrehajtási rendeletébe beépített néhány kedvező változás, ám ez csupán a jéghegy csúcsa, ráadásul csak az idén megkötött szerződésekre érvényes. A hírek szerint az Orbán-kormányban is megvan a szándék a változtatásra, de konkrét jogszabálytervezetről nem tudunk – mondja Móra Veronika.

Addig pedig marad a zavarosban evickélés.


Cikk itt: http://nol.hu/belfold/20101001-milliardokba_fojtott_civil_szervezete

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: