Utolsó ítélet

2010. november 29.

Jókra és rosszakra, igazakra és hamisakra osztanák fel a civil szervezeteket a kormányzatnál; közpénzt és érdemi beleszólást a közügyekbe csak az előbbiek kapnának.

„Cseréljük föl kizsákmányolóink erkölcsét a régi jól bevált magyar erkölcsre” – ezzel a Wass Albert-idézettel zárta a beszédét Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyik alapítója, a szervezet november elején tartott konferenciáján. Néhány nappal később Csizmadia a civil csoportoknak pénzt osztó állami testület, a több mint 6 milliárd forint pályázati pénzzel gazdálkodó Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) elnöki megbízólevelét vehette át Navracsics Tibortól, a társadalmi kapcsolatokért is felelős közigazgatási minisztertől.

Fotó: Túry Gergely

A két esemény között látszólag nem sok az összefüggés, ám ha valaki fellapozza Csizmadiának a Magyar Hírlapban ez év augusztus 19-én megjelent nyilatkozatát, a kép már árnyaltabb. Ebben arról beszélt, hogy a CÖF-nek – amelyik 2009-ben az előrehozott választásokat követelő Hősök téri demonstrációjával lépett a nyilvánosság elé – a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével karöltve létre kellene hoznia a nemzeti együttműködési kerekasztalt. Ez utóbbi szerepét Csizmadia egyebek mellett abban látta, hogy a helyi fórumain „előre megszűrjék a civilek véleményét”, hogy ezek a szervezetek csak „a valóban fontos ügyekben” közvetítsenek a lakosság és az állami, önkormányzati intézmények között. Csizmadia azt is felvetette, hogy ennél a kerekasztalnál kellene lefolytatni az új alkotmány koncepciójának társadalmi vitáját is.

Az ellenzéki időben a Fidesz afféle trójai falovának tekintett CÖF alapítójának víziója gyorsabban halad a megvalósulás útján, mint azt korábban talán maga is gondolni merte volna. Nemrégiben elkészült az első olyan kormánypárti indítvány, amely korlátozná a civil szervezetek beleszólási – konkrétabban keresetindítási, fellebbezési – jogát a környezetvédelmi engedélyezési és a fogyasztóvédelmi eljárásokban (HVG, 2010. november 6.). A Tarlós István és Kósa Lajos által jegyzett javaslat a civilek fölösleges akadékoskodásának akarta útját állni, mert az előterjesztők szerint a lendületes kormányzást ma még például a nemzetgazdaságilag fontos beruházások blokkolásával tudják gátolni. Pedig annak idején a sukorói kaszinóberuházást is a civil erők kezdték megfúrni, a mai kormánypárt csak később „csavarodott rá” a politikai tőkéjének növelésével kecsegtető lakossági tiltakozásra.

Csapást készül mérni a kormányzat a – Hankiss Elemér szociológus szerint az utóbbi években végre-valahára az ébredezés, a pezsgés jeleit mutató – civil szférára azzal is, hogy új alapokra helyezné a finanszírozását. A cél elvben persze méltányolandó. Ahogy az előterjesztést készítő közigazgatási tárcánál fogalmaztak, ki szeretnék szűrni a rendszerből az érdemi munkát nem végző, pusztán a pályázati pénzek megsarcolására szakosodott szervezeteket. Ehhez kézenfekvő hivatkozási alap, hogy az eddig alkalmazott pénzosztási módszerek – ha egyre szűkebb keretek között is – mindig teret adtak az érdemtelen pénzszerzésnek. Csakhogy az előjelekből ítélve nem arra megy a világ, hogy az eddiginél objektívebb mércék alapján történne majd a pénzosztás. Ezt jelezte Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselőnek a kisebbségi szervezetek állami támogatásával kapcsolatos minapi „elszólása” is. A roma politikus az általa utóbb minden tekintetben vállalhatónak mondott, az internetre is felkerült egyik hangfelvételen arról beszélt, hogy mostantól lényegében ő dönti majd el, melyik roma szervezet kaphat támogatást, és melyik nem. Márpedig a minta könnyen ragadós lehet, és így általános szabállyá válhat a nonprofit szféra támogatásában, hogy a politika vagy annak kitartottjaként működő álcivilek díjazzák majd a nekik kedves szervezeteket.

Nem volt ez nagyon másként persze akkor sem, amikor 1990 és 2003 között a parlament külön e célra létrehozott bizottsága osztotta a pénzeket. Igaz, a testületben akkoriban – afféle nagykoalíciós alapon – sokszor a „tieidnek is egyet, a mieinknek is egyet” gyakorlata érvényesült. Így kaphattak a társadalmi szervezeteknek szánt pénzekből pártokhoz kötődő csoportosulások. Az NCA hét évvel ezelőtti – még a Medgyessy-kormány alatti – létrehozásának éppen az volt a célja, hogy ne a politika, hanem olyan testület döntsön a nonprofit szféra támogatásáról, amelyben kisebbségben vannak a pártok és a kormány delegáltjai. A pénzosztást az egymást jobban ismerő – és ellenőrizni képes – civilekre bízták. Emellett automatizmussá vált a civil szervezetek költségvetési támogatása is, amennyiben törvény rendelkezett arról, hogy az állam ugyanannyi forintot oszt szét köztük évről évre, mint amennyit az adózók az 1 százalékos felajánlásaik alapján a civileknek juttattak. S bár ez utóbbi elgondolás 2006-ban „megborult”, amikor a Gyurcsány-kormány zárolta a pénz egy részét, illetve évi 6,8 milliárd forintos plafont állapított meg az összes kifizetésre, a civilek még így is több pénzhez és jóval átláthatóbb feltételek mellett juthattak hozzá, mint akkor, amikor még a parlamentre, illetve a miniszteri keretek felett diszponáló tárcavezetők kegyeire voltak bízva. Jövőre viszont az NCA már az ideihez képest csak fél pénzből gazdálkodhat.

Az NCA tavaszra tervezett átalakításakor – amelynek részletei egyelőre nem ismertek – nem nyilvános, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (Kehi) készült vizsgálatra is hivatkozik a kormányoldal. E szerint a támogatott szervezetek 20 százaléka szabálytalanul jutott állami pénzekhez. Azt nem tudni, hogy a vizsgálat mely időszakra vonatkozott, de a felismerés nem új. A HVG például már két éve megírta, hogy a korábban kiosztott pénzeknek valószínűleg közel az egyharmada – 2006-ban például mintegy 2 milliárd forint – olyan szervezeteknél landolt, amelyekben közvetve vagy közvetlenül érdekelt volt valamelyik NCA-tag. Az összeférhetetlenségi szabályok későbbi szigorítása ellenére pedig még 2007-ben is közel félmilliárd forintot kasszíroztak a belterjes pályázatok nyertesei (HVG, 2008. június 21.). Nem öregbítette az NCA hírét az sem, hogy a Zuschlag-ügyben érintett álcivileknek is legalább 14 milliót utalt, és a perben kilencedrendű vádlott Prácser László az egyik kollégium döntéshozója volt.

Minden fogyatékossága ellenére az NCA az utóbbi időben már jóval átláthatóbban, ellenőrizhetőbben működött, mint a korábbi pénzosztó mechanizmusok. S noha a kormánypártok most azzal vádolják a rendszer reformjával kapcsolatos aggályaikat hangoztató ellenzéki képviselőket, hogy a személyes kötődéseik miatt beszélnek az NCA-pénzek einstandolásáról, úgy tűnik, ez a fajta politikai kommunikáció csak arra szolgál, hogy az indulatokat gerjessze. Ilyen körülmények közt pedig kevés esély van egy olyan rendszer kialakítására, amely valóban objektíven mérhetővé tenné a nonprofit szervezetek munkáját, és ennek alapján részesítené – vagy nem részesítené – őket az állami támogatásban.

DOBSZAY JÁNOS

Forrás:

http://hvg.hu/hvgfriss/2010.47/201047_civil_szervezetek_megrostalasa_utolso_itele

Hát ezt is át lehet alakítani?

2010. november 13.

Komoly átalakításokat tervez a kormány a civil szférában Budapest, 2010. november 12., péntek (MTI) –

Alapos átvilágítást, majd komoly átalakításokat tervez a kormány a civil szférában – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkársága pénteken az MTI-vel.

 

Az államtitkárság közleményében hangsúlyozza: a kormány a jövőben a valós tevékenységet folytató, társadalmilag hasznos civil szervezeteket szeretné állami támogatáshoz juttatni, és ki akarja szűrni az érdemi munkát nem végző, pusztán a pályázati pénzek megsarcolására szakosodott kalóz szervezeteket. A civil szervezetek működését szabályozó joganyag felülvizsgálata után várhatóan jövő év elején, legkorábban áprilisban nyújtják be az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely a tervek szerint 2011 júliusától szabályozná újra a civil szektor finanszírozását, valamint a civil szervezeteknek adható kedvezmények körét és mértékét – fejtik ki a tájékoztatásban. Kiemelik: a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) rendszerét a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálataira alapozva kívánják átalakítani. A KEHI által átvilágított szervezetek az előző évben összesen 400 millió forintos állami támogatásban részesültek, de a szervezetek 20 százaléka szabálytalanul jutott hozzá ezekhez a pénzekhez. A legtöbb civil szervezet ugyanis átlagosan néhány százezer forintos támogatást kapott, míg az NCA döntnökök szervezetei 10 millió forint feletti állami juttatásokban részesültek a vizsgált időszakban – mutatnak rá a közleményben. Az államtitkárság pénteki közleményében úgy fogalmaznak, hogy megértik az LMP-s és az MSZP-s politikusok aggodalmait, hiszen ők “szoros kapcsolatban állnak az NCA döntéshozóival”, vagyis őket anyagi szempontból hátrányosan érinti a jelenlegi kaotikus viszonyok felszámolása. Hozzáteszik: a civil szervezetek 3,6 milliárd forint állami támogatásra számíthatnak a jövő év első felében, míg az év második felében zajló “radikális átalakítás” időszakában szünetel a pályáztatás. Az államtitkárság szerint ez az időarányos támogatás így is nagyobb lesz, mint amelyet az MSZP kormány juttatott az idén a civil szervezeteknek. Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára kedden a parlamentben – egy LMP-s képviselő napirend előtti felszólalára reagálva – jelentette, hogy a kormány 2011-ben törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé a szektor működésével összefüggésben. Egyebek között arról beszélt, szerinte pazarlóan, magára túl sokat kötve működik a Nemzeti Civil Alapprogram. A kormány eltökélt a változtatásban – szögezte le, a célok között például a támogatás egyszerűsítését, átláthatóvá tételét, a rendszer kiszámíthatóvá tételét jelölve meg. bkgy \ bhi


Mégsem csitt?

2010. november 3.

Tarlós nem ért egyet a civilek drasztikus korlátozásával

Nem ért egyet a civil szervezetek fellebbezési jogát korlátozó törvénymódosító javaslattal Tarlós István, ezért ezt az előterjesztést a maga részéről visszavonja – ezt a politikus szerda délutáni sajtótájékoztatóján közölte. A főpolgármester elmondta azt is: nem kizárt, hogy csütörtökön vagy pénteken életbe lép a szmogriadó tájékoztatási fokozata Budapesten, de még nem lépett életbe.

Ma, 18:12


Tarlós István emlékeztetett: parlamenti képviselőként Kósa Lajossal és Kovács Zoltánnal közösen több törvénymódosító javaslatot tettek. Ezek egyike a civil szervezetek ügyfélként való fellebbezési jogát korlátozná, illetve megszüntetné. A főpolgármester közölte: véleménye szerint a szándék helyes, ugyanis vannak, illetve lehetnek olyan civil szervezetek, amelyek nem feltétlenül segítő szándékkal ellenkeznek egy-egy ügyben, hanem esetleg azért, hogy “engedjék magukat meggyőzni”. Ugyanakkor nem hiszi, hogy helyes lenne, ha “a civil szervezetek jogait ilyen erőszakosan és agresszíven általánosan nyirbálnák meg” – tette hozzá.

Tarlós István ezért szerdán a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét írásban tájékoztatta, hogy ezt az előterjesztést a maga részéről visszavonja. A politikus közölte: ilyen általános jogelvonást nem tart helyesnek a civil szervezetekkel szemben. A főpolgármester hangsúlyozta: ettől az egy előterjesztéstől a maga részéről visszalép, a többit viszont fenntartja.

A szmogriadóval kapcsolatban a főpolgármester úgy fogalmazott: “nem elképzelhetetlen”, hogy a szmogriadó első, tájékoztatási fokozata életbe léphet csütörtökön vagy pénteken, de még nem lépett életbe. Tarlós István elmondta: kiadta az utasítást a főváros környezetvédelmi osztályának, hogy folyamatosan, éjjel-nappal figyeljék az előrejelzéseket és kövessék a mérési adatokat. Tarlós István közölte: biztosítja a lakosságot, hogy elrendelik a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, ha erre szükség lesz.

És itt az Indexen is:

 

Tarlós István visszavonja a civilek jogait korlátozó törvénymódosító előterjesztését

2010.11.03. 18:11 – MTI

Tarlós István visszavonja az egyik, Kósa Lajos és Kovács Zoltán fideszes képviselőtársaival együtt tett törvénymódosító előterjesztését, mert úgy látja, az a civil szervezetek jogait erőszakosan korlátozná.

Mint fogalmazott, a visszavont előterjesztés “a civil szervezetek ügyfélként való fellebbezési jogát korlátozná, illetve szüntetné meg”. Tarlós István ugyanakkor jelezte: az ötletgazda szándékát helyesnek tartja, és annak erkölcsi tartalmával is egyetért. Ezzel utalt arra, hogy lehetnek olyan civil szervezetek, “amelyek nem feltétlenül és bizonyíthatóan segítő szándékkal ellenkeznek, hanem lehetnek olyanok, akik netán azért (ellenkeznek), hogy engedjék magukat meggyőzni”.

Közölte, nem hiszi azonban azt, hogy helyes lenne, ha civil szervezetek jogait “ilyen erőszakosan és agresszíven, általánosan nyírbálnánk meg”. Tarlós István azt hangoztatta: egy ilyen generális jogelvonást nem helyesel a civil szervezetekkel szemben.

Elmondta, a Fidesz parlamenti frakciójának a vezetőjét írásban már tájékoztatta arról, hogy ezt az előterjesztést a maga részéről visszavonja.


A fiatalok is meg fognak öregedni, de nem lesz könnyű!

2010. november 1.

Összesen a Magyar Köztársaság 358,1 millió forintot szán 2011-ben az ifjúsági szférára. (2010-ben ez 824,9 millió forint volt, de volt már 3 Mrd-os is az összeg)

 

Részletesen

BEIK 68,8

Pályázatok 68

Szakmafejlesztés 89,3 (ebből 72 a dologi kiadás)

Gyia 132 (ebből 126,7 a pályázat)

 

Ez BEIK nélkül nem egész 290 millió forint, ami a becsült 2,7 milliós ifjúsági populációnál nem egész 110 forintot jelent!