Javaslataink

A

1. Azonnali ügyek

A múlt heti megbeszélés és a 2009. szeptember 28-án elküldött válaszlevelünk alapján az egyeztetés lehetőségének áttekintése.

2. Átfogóbb, rendszerkorrigáló ügyek

Általános hozzáállás, alapelvek

A jelenlegi támogatási szituációban a civil szektor és a támogatáspolitika viszonyrendszerének végletes egyoldalúságát tapasztaljuk. Az a benyomásunk, mintha a civilek kérnének, noha a civilek ajánlatot tesznek az akciótervekben meghatározott társadalmi célok elérésének operacionalizálására, s olyan szolgáltatások biztosítására, amelyek ellátása mellett az állam korábban elkötelezte magát (és azokat az EU elfogadta). A pályázók az ezekhez rendelendő EU-s és hazai közpénzekre nyújtanak be igényt.

Kizárólag végrehajtási, adminisztratív és pénzügyi szempontok mentén dolgoznak a jelenlegi Közvetítő Szervezetek/Támogatás-kezelők. A fejlesztések szakmai előkészítésére és folyamatkísérésére most nincs támogatás, annak ellenére, hogy a TA keret erre módot adna.

Tekintsük át a partnerségi viszony elemeit, határozzuk meg alapelveit.

Javaslatunk:

Pályázati ombudsman intézményének bevezetési lehetősége. (Nagy Ádám javaslata)

Kívánatos, hogy egy pályázatot a beadástól (vagy még inkább már előtte) egészen a lezárásig egy programfelelős kísérje végig (ami nem zárja ki, hogy egy külön pénzügyi egység ellenőrizze a beszámolót, de annak a programfelelőshöz képest alárendelt szerepe legyen).

Készüljenek nyilvános és közérthető sorvezetők, algoritmusok, amelyek a pályázók és a KSZ munkatársai számára is egyértelműek, mi után mi következik, minek mikor mi a következménye, és mik a szankciók mind a két fél számára – a pályázat megjelenésétől egészen a végső lezárásáig. Ezt tekintsék a pályázati dokumentáció (és a szerződés) részének.

a) Szerződéskötések, jogbiztonság

·         A szerződéskötések egyoldalúságának megszüntetésese, a pályázók jogbiztonsága és méltósága érdekében elvárt teendők áttekintése (jogászok, jogvédők bevonása, a jó támogatási gyakorlatok példáira alapozva)

·         A fejlesztés- és támogatáspolitika átláthatóságához a civil kontroll biztosításának lehetősége (tervezésben járatos civil szakértők bevonása)

b) Pályáztatás, beszámoltatás, ellenőrzés:

·         Szakmai feladatellátásra vonatkozó ajánlások, kidolgozott kézikönyvvel születtek pl. a szociális területen, de a TA forrásokat a jelenlegi KSZ rendszer lekötötte, ezért ezzel kapcsolatban nem történtek lépések. Ennek újragondolását javasoljuk.

·         Javasoljuk a kiterjesztését a “flat-rate” és a “global grant” pályáztatási technikákat, a kisebb, társadalomfejlesztési célok, konstrukciók, projektek esetében. (Itt megemlítjük pl. a TÁMOP 5.5.1-et.)

·         Javasoljuk, beszámolás tekintetében a Norvég Civil Támogatási Alap beszámoló útmutatót és űrlap áttekintését. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Iroda elfogadja a számlák KSZ által kiválasztott 10%-át (fenntartva a jogot a teljes körű ellenőrzésre)

·         Mivel a pályázati útmutatóban és egyéb dokumentumokban nem lehetséges a való életben felmerülő összes lehetőségre választ adni, ezért javasoljuk ennek megoldására egy mindjét fél által elfogadható eljárási rend kialakítását.

·         Javasoljuk, hogy a szabálytalansági eljárásoknál legyen lehetősége a pályázónak – ahogy a Támogatónak és a KSZ-nek is rendelkezésére áll – szakmai pártfogó, jogász igénybevételére térítésmentesen.

c) Civil, társadalmi kontroll, nyilvánosság

·         Javaslatunk a PEMCS-ben részt vevő, a Monitoring Bizottság által delegált tagok titoktartási kötelezettségének felülvizsgálata. A jelenlegi eljárásrend szerint, pontosabban a PEMCS munkájában való részvétel feltételeként aláírandó nyilatkozat értelmében a MB delegáltja SENKINEK, SEMMIT nem mondhat, azaz még a delegálójával sem egyeztethet. A titoktartás indoka az, hogy “kibeszélés” esetén jogosulatlan előnyhöz jutnak azok, akik tudnak a pályázati folyamatról. (Természetesen ingoványos terület ez, jól körül is kell járni, de az mégiscsak furcsa, hogy míg a tárcák, az ESZA és az NFÜ delegáltjai gyakorlatilag bárkivel egyeztethet a saját csapatában, addig az MB delegáltjának minden felmerülő kérdésben egyedül kell dönteni.) Legyen megnevezve egy tanácsadó csapat, akivel a MB delegált konzultálhat, de azoknak is összeférhetetlenségi+titoktartási nyilatkozatot kell tenniük.

·         A MB delegáltjai részvételének biztosítása az egyes konstrukciók megvalósítási folyamatát végig követő testületben, pontosabban üléseken. E folyamatkövető testületi ülésekről adjanak ki hivatalos tájékoztatást, helyzetjelentést a konstrukcióban érintett megvalósítók és minden érintett felé, a MB delegáltak ellenjegyzésével.

d) A PEMCS-től a pályázat beadásáig

·         Javaslatunk, a PEMCS munkáját segítse egy kézikönyv, egy mester-dokumentum gyűjtemény, mely kijelöli PEMCS mozgásterét (hogy elváljék a ‘nem lehet’ és a ‘nem szokás’)

·         Már a projektgenerálás fázisában lenne mód azokat a szereplőket felkészíteni és/vagy kiszűrni, amelyek még nem kellően felkészültek pl. az uniós fejlesztési források felhasználására. Ilyen szakmai feladatellátásra vonatkozó ajánlások, kidolgozott kézikönyvvel születtek pl. a szociális területen. (A TA keretből elvben ilyen tevékenység is finanszírozható lenne).

e) Megvalósítás nyomon követése, PEJ-ek elfogadása a projektzárásig

·         Legyen lehetőség és keret arra, hogy több éves programoknál egy átfogó középidős szakmai elemzést végezzenek a KSZ-szakértők. Ennek elsődleges célja a programok megerősítése, illetve az, hogy felhívják a megvalósítók figyelmét a kialakult kockázatokra. Ha ennek (illetve a későbbi ellenőrzéseknek) költségei vannak a megvalósítók felé, hadd építsék be a költségvetésbe, pl. átalányként.

·         Ha egy PEJ-t elfogadnak (benne a számlákkal és az indikátorok rész-teljesítésével), azt már ne lehessen újra felnyitni!

·         Javasoljuk, alakítsanak ki az EPER-hez hasonló internetes költségvetés-módosítás kérelmező felületet, és kössék a költségvetés módosítás kérelmezést-engedélyezést a PEJ-beadásokhoz/elfogadásokhoz.

·         A KSZ-ek kötbérezésének kérdése: Mi van akkor, ha, pl. az ESZA nem teljesít, vagy jóval a vállalt határidőn túl? Az időközi utalások késése miatti kényszerű hitelfelvétel (büntető)kamatait és a pályázónak/projektnek okozott károkat meg kell téríteni a károkozónak (ezzel ugyancsak az államnak okoznak kárt, és közvetlenül veszélyeztetik az OP célok megvalósulását). Ennek a kártérítési folyamatnak egy egyszerűsített eljárásrendet kell kialakítani, mely szintén a támogatási szerződés része legyen.

f) Végbeszámoltatás, utóellenőrzés, szabálytalansági eljárások

·         Ellenőrzés csak a szerződésben vállalt teljesítések mentén és egy nyilvános ellenőrzési szabályzat (mit-hogyan kell dokumentálni és meddig kell megőrizni, stb.,) mentén történhet. A projekt lezárása utáni az ellenőrzések a részbeszámolók és a végbeszámolók dokumentumaiban alapulnak, melyeket a közvetítő szervezet a projekt-zárásig benyújtottak. Az utóellenőrzések feltárta hibákat az érintett PEJ(ek)et elfogadó, továbbengedő referenseken, és a KSZ-nek a projekteket segíteni hivatott munkatársakon kell számon kérni.

·         Az esetleges nem teljesítések, alulteljesítések, szabálytalanságok szankcióit részletesen és egyértelműen tartalmazza a pályázati útmutató és a támogatási szerződés. Elvárható, hogy e kockázatok figyelembevételével készíthessék el a pályázók projektjeiket.

·         Egészen addig, amíg a projektjével kapcsolatban munkája és költsége van egy-egy megvalósító szervezetnek, finanszírozzák azt egy bizonyos mértékig (a korábbi projektből, átalányban vagy a TA keret terére).

·         Meg kell vizsgálni a konzorciumok kollektív felelősségének kérdését. Javaslatunk, bármilyen felmerülő probléma, gyanú, nehézség esetén életbe kell léptetni a közvetlen kommunikációt minden konzorciumi partnerrel.

g) Szakmai nyomon követés, monitoring, hatásvizsgálatok

·         A korábban megvalósított lezárt pályázatok értékelése számítson a szervezet következő pályázatának értékelési szempontjai közé. Ez a támogatás-kezelő szervezeteket orientálja, és “védi” is a nem eléggé felkészült pályázóktól, illetve pénzek kockázatosnak minősülő kihelyezésétől.

·         Minden konstrukció lezárása után készüljön hatástanulmány, összefoglaló értékelés a megvalósult projektekről (forrás: a konstrukció TA büdzséje). A következő PEMCS ennek alapján módosítja az Útmutatót, és frissíti a pályázati kiírást.

Reklámok

One Response to Javaslataink

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: