TÁMOP-551B – újra?

2011. január 10.

Némi friss információ a többször elkezdett, többször elvágott, számos ponton kérdéses és vitás konstrukcióról:

„5.5.1. B Közösségi kezdeményezések és önkéntes programok támogatása – B komponens:

A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése

Kik pályázhatnak?

Non-profit szervezet államháztartáson belül; nonprofit szervezet államháztartáson kívül

Keretösszeg

1.34 Mrd Ft

Egy pályázó által megpályázható min-max. összeg

10-50 m Ft

Támogatható projektek száma

80-120 db

Támogatható tevékenységek

A családok jólétével kapcsolatos támogató szolgáltatások biztosítása, családbarát rendezvények és közösségfejlesztő programok szervezése, a családi élettel és a gyermekvállalással, neveléssel, -elhelyezéssel kapcsolatos tanácsadás, tapasztalatcsere, tanfolyamok szervezése, ill. ilyen tevékenységet végz􀄘 szervezetek létrehozása.

Megjegyzés

Indítási feltételek:

1. A konstrukció szakmai tartalmának kidolgozása és mindkét fél általi elfogadása

2. Támogatható tevékenységek pontosítása, összhangban a már megvalósítás alatt lévő projektek tartalmával Határidő: 2011. I. negyedév

Indítás:

2011. I. félév. A tervezett 10 %-os átjárhatóság helyett 5%-ban került meghatározásra az ERFA keret túllépése miatt.”


Sajtóérdekesség az uniós támogatásokról

2010. február 9.

Kedves Papírország!

Lent két cikk. Igazán érdekesnek az elsőt találom: a gazdasági szektorban 1000 pályázatot nyert céggel készítettek interjúkat, és az elemzés ez alapján készült. A problémák legalább ekkora, sőt súlyosabbak a civil szektorban. Tudjuk.

Amit külön a figyelmetekbe ajánlok, az az ajánlás, ami a vége fele szerepel, és merész ötletnek nevezik azt, ami a közvetett támogatások, illetve egyéb pénzeszközök vonatkozásában létező uniós gyakorlat:

“A tanulmány elkészítésében közreműködő pénzintézetek (CIB, Erste, OTP) azzal a merész ötlettel álltak elő, hogy a kereskedelmi bankok végezzék a támogatási kérelmek elbírálását és a támogatások kifizetését.”

Ez különösen annak fényében érdekes, ami a TÁMOP 551 kapcsán történik.

Miért csalódtak a nyertesek?

http://vg.hu/kkv/miert-csalodtak-a-nyertesek-305354

A még mindig túlzott adminisztrációt, bürokráciát, lassúságot és a magas (banki, pályázatírói) tranzakciós költségeket tartják a legfőbb problémának a nyertes pályázók az európai uniós források hazai felhasználásában. A többség ugyanakkor azt is elismeri, csak azért nem romlott cégük piaci helyzete, mert EU-támogatást nyertek. Ez derült ki abból a felmérésből és tanulmányból, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kutatócsoportja készített Nagy Sándor Gyula adjunktus vezetésével.

x

Az NFÜ válasza cikkünkre

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/az-nfu-valasza-cikkunkre-305293

2010. 2. 9. 05:30|Gazdaság » Gazdaságpolitika

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – tanulva a korábbi tapasztalatokból – szervezeti átalakításokkal az intézményi hatékonysági mutatók jelentős javulását idézte elő. Szinte valamennyi pályázói kategória esetében gyorsabbá váltak a döntések.

A javulás még csak a pályázati döntéshozatali szakasznál mérhető igazán, de ha  a „gyorsító” intézkedéseket sikerül integrálni, akkor a gyorsulás az ÚMFT végrehajtási szakaszában is éreztetni fogja hatását. Az NFÜ intézkedéseinek egyes elemeit, elsősorban a késedelmi kamatot, illetve az előlegfolyósítást nemzetközi fórumokon is jó gyakorlatokként említik.

Három, egymással összefüggő cél

• Az ÚMFT forrásainak felhasználásával kapcsolatos feltételek könnyítése.
• A pályázók adminisztratív terheinek csökkentése.
• A lebonyolítás gyorsítása a gazdasági válság hatásainak tompítása érdekében


Mai NFÜ tárgyalás memó

2009. december 17.

A mai találkozónk résüznkről végül hárman (Giczey Péter, Béres Tibor és
én, Móra Veronika) voltunk, a másik oldalon a szokásos, bár ez előzőnél némileg kisebb létszámú csapat volt.
Szokás szerint Kondor Zsuzsa indított azza, hogy a pályázati kiírások alapján nagyon sok információt követelnek meg a pályázatokban, olyannyira, hogy nekik is nehéz átlátni a struktúrát. Tán ki kéne emelni a lényeget a felhívásokban. Mégis probléma van a pályázatok megvalósításával, menet közben merülnek fel olyan kérdések, amelyekre a pályázatban nem kérdeztek rá, pedig fontosak lennének. A pályázók se értik, hogy ez miért van így.
Ennek is az az oka, hogy a pályázat kiírói az ellenőrzéstől félve biztonsági játékot játszanak, azaz mindent megkérdeznek, ami az eszükbe jut.
A pályázati felhívással kapcsolatban úgy látja, hogy nincs minden léneyeges infó benne a felhívásban, ami alapján a pályázó eldöntheti, hogy ez neki való-e, indulhat-e. A felhívásnak inkább tényleg csak figyelemfelkeltő szerepűnek kéne lennie.

A szokásos egyetértés után én azt mondtam, hogy a kiírásokat is a célszerűség szempontjából kéne vizsgálni – csak azt az információt megkövetelni, ami tényleg szükséges az értékeléshez/elbíráláshoz, de azt teljeskörűen. Felmerült, hogy érdemes lenne a majdani értékelőkkel is véleményeztetni a kiírást, hogy szerintük benne van-e minden, amire nekik szükségük lesz. Ehhez még GP javasolta, hogy esetleg a leendő célcsoport körében fókuszcsoportos vizsgálattal lehetne tesztelni, hogy értik-e a kiírást. Az is elmondtam, hogy lehetőleg legyen minél kevesebb dokumentum, érthető, lényegretörő megfogalmazással, jól strukturálva, pl. formai-tartalmi feltételek ne öt helyen legyenek szétszórva az útmutatóban.

BT javasolta, hogy a pályázói körhöz/mérethez kellene igazítani a felhívást, többféle pályázati-fnanszírozási rezsimet alkalmazni a céltól függően (pl. global grant ismét). Kevés az idő – mivel általános ötlethiány van, a pályázati kiírás megjelenésétől számított két hónap nem elég a projektek generálására – és ekkor jönnek be a bérpályázatírók és születik mindenféle, a cél elérésére alkalmatlan pályázat (Itt én hozzátettem, hogy egy újfent tervezési kérdés: ha lenne jó akcióterv és hiteles pályázati menetrend, akkor hosszabb idejük lenne a pályázóknak a felkészülésre, és a kiírás megjelenésekor már kész elképzeléseik lennének.) BT felvetette még a biztosíték/garanciák kérdését – bár javul a helyzet a korábbi rossz tapasztalatok miatt a civilek nagyon félnek tőle.
További probléma, hogy a civilek nem tudnak előfinanszírozni (és erre a projekt előkészítésre kapható támogatás sem megoldás) – ezen segíteni kéne valamiféle pályázat előkészítő alappal (csak ne olyan legyen mint a régi PEA) illetve itt megint bejön a közvetett támogatás alkalmazásának fontossága.
Szó volt még a közbeszerzésről, illetve arról, hogy a pályázathoz csatolni kell mindenféle szakértők CV-jét – kérdés, hogy aztán tényleg ezek fognak-e dolgozni a projektben. Ez több szermpontból is probléma:
mi számolható el: alkalmazott vagy számlás vállalkozó, illetve hogy a kiírások olyan formális feltételekkel akarják a szükséges tudást igazoltatni, ami a projekt megvalósítása szempontjából nem feltétlen releváns (pl. milyen diplomája legyen), ami megint arra kényszeríti a pályázót, hogy sunnyogjon.
A fenntarthatóság vs. projekt jelleg volt a következő téma – irreális elvárni a projekt finanszírozástól, hogy fenntarthatóvá tegye a pályázót (mert nincs miből) – ehelyett strukturális fenntarthatósági támogatási eszközöket kell találni.

Sokat beszéltünk a költségvetés %-os korlátozásairól (projektmenedzsment stb.). Én kijelentettem, hogy ezekenek a humán jellegű fejlesztések esetén nincs értelme, mert nagyon sokféle projektről lehet szó, amelyekre nem lehet általános kritériumokat tenni. Az értékelés feladata, hogy megítélje, adott költségre szükség van-e a projekt kivitelezéséhez. Tibor példálózott, hogy egy 10 milliós TÁMOP pályázat esetén mire elég a 12%-os menedzsment költség…

További nagy téma volt a pályázókkal való kommunikáció – itt nagyon nyomtuk, hogy mennyire fontos a személyesség, hogy arca legyen a rendszernek. Minden konstrukciónak kell legyen egy gazdája (nem bürokratikus értelemben), aki érti, hogy mi is ennek az egésznek a célja, mit akar elérni, aki ismeri a célcsoportot, netán dolgozott is már velük (azaz van víziója). Jól leszóltuk az ügyfélszolgálatokat meg a kiírást szó szerint megismétlő infónapokat. Beszéltünk arról, hogy ha egy pályázónak olyan egyedi kérdése van, ami túlmutat a kiírásban szó szerint megfogalmazottakon, akkor arra rendszerint nincs válasz – meg kellene határozni, hogy ki kompetens ilyenkor eldönteni, ogy mi a válasz
– erre is jó lenne az a bizonyos “gazda” (most alapesetben az IH-é a döntési felelősség, de az ilyen spec. kérdések vagy el se jutnak arra a szintre, vagy túl soká tart).

Végül végigmentünk a mellékletek listáján – elég sokat rugóztunk az aláírási címpéldányon (amit szerintünk elég lenne a szerződéskötéskor bemutatni – és nem beküldeni), meg azon hogy mit lehetne beépíteni az adatlapba, hogy ne kelljen külön beküldeni (pl. mindenféle nyilatkozatok, pályázó pénzügyi eredménye). Ennek kapcsán szóba került, hogy az adatlapok végén van egy hosszú beikszelendő nyilatkozat lista – ebből el kéne hagyni, amit nem ír elő jogszabály, és azokat, ahol egyébként is csak 1 helyes válasz van, leírni egy szövegbe, amit az aláírásával hitelesít egy pályázó (magyarán kihagyni az ikszelgetést, ami rengeteg hibalehetőséget rejt magában), és csak azoknál hagyni választási lehetőséget, ahol tényleg van (pl. ÁFA alany-e). Szó esett arról, hogy az adatlap is bekér felesleges információkat (pl. minek kell a pályázó helyrajzi száma egy nem beruházási projektnél?).

Egyetértés volt, hogy az árajánlatok és az önerő igazolás bekérése felesleges, úgyis elavulnak, meg aztán az árajánlatok körül rengeteg susmus… amikor a tényleges beszerzésre kerül sor, akkor kérjen árajánlatot a pályázó. Azt, hogy a költségvetésben szereplő számok reálisak-e, megint csak az értékelőknek kell tudniuk. KZS a végére már hajlott arra, hogy kb. 20-25 mFt projektnagyságig elegendő lenne a csupasz projekt adatlap, és mellékleteket csak a  szerződéshez kelljen kérni.


Egy újabb pusztába kiáltott szó!

2009. december 9.

“Egy kormány elég nagy ahhoz, hogy mindent megadjon amit akarsz, és elég erős ahhoz, hogy elvegyen mindent, amid csak van.”

Thomas Jefferson

Tisztelt Hölgyem, Uram!

Már mindent megpróbáltunk.

Önnek, Önöknek segítenie kell!

És nem pénz kell!

Ezt a levelet már egyszer (augusztus 21.-én) elküldtük Önnek, Önöknek, aminek igazi eredménye nem volt!

Eredménynek az nem nevezhető, hogy az NKTH az előző levelünk közreadása után rögtön írt választ, de az érdemi tartalommal nem rendelkezett, (ami csaknem 4 hónapot késett)!

Az sem eredmény, hogy az NKTH leveleiben szereplő indoklások, állítások mind-mind a pályázati kiírástól eltérőek, alaptalanok. A cáfolatainkra egyetlen egyszer sem reagáltak. Az NKTH leveleiből hiányzik a „párbeszéd . A jogos kéréseinket nem teljesíti.

Eredménynek az sem nevezhető, hogy az NKTH a pályázati kiírásban foglalt bírálatokat utólag se és eredetileg sem készítette el. Ez a levelekből egyszerűen megállapítható. (A levelek „linkjeit mellékeltük, így azok elolvashatók. Csak mindet el kell olvasni! Ha valaki nem tudja elolvasni, akkor neki elküldöm külön!)

A pályázatunk minden tartalmi és formai feltételnek megfelelt. És mégsem történik semmi.

Tehát augusztus 21.-e óta se történt semmi.

Még mindig ugyanazt kérjük!

Hogy mit kérünk?:

·      Az NKTH a pályázati kiírásban foglalt „előírás szerinti részletes bírálatot készítse el!

Azért kérjük, mert a pályázatunkkal kapcsolatban ez teljesen hiányzik!

Azért is, mert az NKTH 6. hónapja nem hajlandó érdemben foglalkozni a panaszunkkal, holott minden héten elküldtünk egy emlékeztető email-t. (Az email-ek visszaigazolására, átvételére sem hajlandó!)

Azért is kérjük, mert úgy gondoljuk, hogy minden pályázót megillet,  – még minket is -,  az a tisztelet, hogy a „hivatal részletes bírálattal tisztelje meg a pályázót!

Az a másfél soros,  – magyarul –  hazugságot is tartalmazó vélemény, amit „kierőltetett magából a „hivatal , a minimális tiszteletet sem tartalmazza. Egyenesen sértő! (A másfél sorral kapcsolatos véleményünk, a mellékelt első linkben megtalálható.)

Hogy miért lenne fontos a kérésünk?:

·      Mert a részletes bírálat rengeteg „feltételezett, tervezett előnyre mutatna rá, ami nagyon fontos lenne! Mindenki látná az elfogulatlanul feltárt előnyöket! (Tervezetten több ezer új munkahelyet is jelent!)

·      Azért mert, a nemzetgazdaság, a világgazdaság növekedése sokkalta dinamikusabb lenne! (És ez mindent megér! Az eredmények nagyon jól kommunikálhatók, egy új hosszantartó, garantált országimázst lehet biztosítani!)

·      Azért is mert, a javasoltakkal az energiahatékonyság „forradalmian javulni fog. (Ez nagyon-nagyon fontos lenne!)

Csak néhány példa:

–     A világgazdaságot életbetartó szállításoknál használt belsőégésű motorok fogyasztása minimum 30-50%-al csökkenne!

–     A károsanyag kibocsátás 50-70%-kal csökkenne!

–     A „kapcsolt energiatermelésnél már a termelt elektromos energia garantált bevétele 100%-ban fedezi a költségeket, ami a hőszolgáltatás versenyképességét hosszútávon, fenntartható módon biztosítja!

–     Magyarország öt éven belül a régió legnagyobb elektromos energiaforrása, termelője lenne.

–     …

A bírálat elkészítéséért még fizetünk is, ha ez elvárás lenne (habár egyszer már fizettünk érte).

A kérésünk egyáltalában nem tisztességtelen. Csak ennyit kérünk.

Kérjük a fentiekkel kapcsolatos mielőbbi együttműködésüket.

Tisztelettel.

Szabadbattyán, 2009. december 7.

…………………………………………………..

Kiss Sándor

Megjegyzés:

A bírálat, amit kaptunk másfél soros volt, szemben a kiírásban szereplő 5 pontban szereplő 21 szemponttal. Abban a másfél sorban egyetlenegy szempont sem volt megtalálható a 21-ből. És az sem igaz, hogy egyetlenegy szempontot sem lehetet volna kiértékelni!

Utóirat:

Hogy miért harcolunk:

·         hogy legyen értelme itt Magyarországon élni, (hogy ez a hitünk megmaradhasson,)

·         hogy nagy nyilvánosság elé kerüljön egy olyan  – egyenlőre még csak –  ötlet, ami nem csak nemzetgazdasági jelentőségű, hanem világgazdasági is.

És ezt mi bizonyíthatná most a legegyszerűbben:

·         ha elkészítenék azt a hiányolt részletes bírálatot!

Elérhetőség:

Kiss Sándor Szabadbattyán

ksandor0@gmail.com

A panasszal kapcsolatos teljes levelezést közzétesszük.

A levelek a következő „linkekről tölthetőek le:

http://hjanos.uw.hu/01_majus_27_level_01.pdf

http://hjanos.uw.hu/02_jun_15_level_01-1.pdf

http://hjanos.uw.hu/03_jun_17_level_02.pdf

http://hjanos.uw.hu/04_jul_2_level_02-1.pdf

http://hjanos.uw.hu/05_aug_11_level_03.pdf

http://hjanos.uw.hu/06_aug_12_level_04.pdf

http://hjanos.uw.hu/07_aug_21_level_05.pdf

http://hjanos.uw.hu/08_aug_24_level_05-1.pdf

http://hjanos.uw.hu/09_szept_3_level_06.pdf

http://hjanos.uw.hu/10_okt_20_level_08.pdf

http://hjanos.uw.hu/11_nov_11_level_07.pdf

http://hjanos.uw.hu/NKTH_levelezes.zip ç    az előzőek „egybecsomagolva 3,9 MB!

http://hjanos.uw.hu/Tisztelt_Holgyem_00.pdf ez a levél!

Akit érdekel az 5LET leírása a következő linkről tölthető le:

http://hjanos.uw.hu/ismerteto_00.pdf