A másik front a pályázati keretrendszerről: Emlékeztető civil egyeztetésről, 2010.02.25.

2010. március 3.
View this document on Scribd

Hivatalos levél a TÁMOP 5.5.1. B,C komponensének egyeztetéséről

2010. január 26.

Kedves Kollégák!

A kérésre adott válaszhoz engedjék meg, hogy kicsit részletesebben kifejtsem, hogy mi a  tervezett egyeztetés menete és célja.

A konstrukció AT szintű egyeztetésére  a hatályos jogszabályok  szerint az AT kialakításakor volt lehetőség, azonban a konstrukció tartalmát illető a nagy érdeklődésre tekintettel a HEP IH külön, szóbeli egyeztetésre nyújtott lehetőséget a konstrukcióban potenciálisan érintett civilek számára, hogy az egyeztetés eredményeként minden fél megelégedését szolgáló végleges szakmai tartalom kerüljön kialakításra.

A felkérés alapján az egyeztetés célja a hatályos AT-ban rögzített  B, C komponensre vonatkozó szakmai tartalmak pontosítása, egyeztetése. Az egyeztetés alapját képező dokumentumokat  az előző e-mailben  megküldtük.

Az egyeztetés végeredményeként rögzített tartalmak alapján indulna el a PEMCS munkája, amelyet végig kísérne- szintén ezen a munkacsoporton elmondottak szerint – a folyamatos társadalmi egyeztetés.

Ily módon a civil szervezetek érdekképviseltét az alábbi módon biztosítanánk a folyamatokban:

1. AT szintű egyeztetés – a meghívó alapján  2 alkalmat terveztünk, de az egyeztetések előrehaladása alapján továbbiak is követhetik. Minden esetben szem előtt tartva azt, hogy az egyeztetések elhúzódása a kiírások a 2010. május 31-re tervezett megjelentetésének csúszását eredményezhetik, amely – ha a minden fél számára kitűzötteket tartalmazó, megelégedésre szolgáló pályázati kiírásokat eredményez –   elsősorban időbeli veszteséget jelenthet, amellyel minden érdekelt félnek tisztában kell lennie.

2. PEMCS munka – a PEMCS eljárásrend szerint, TÁMOP Monitoring Bizottság által delegált civil tag részvétele (szükség esetén eseti meghívott képviseletével). Ennek során kerülhetnek becsatornázásra az SZMM Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztálya által koordinált civil egyeztetéseken elhangzott észrevételek, vélemények, amennyiben erre igényük van az érintett szervezeteknek.

3. Társadalmi egyeztetés- PEMCS időszaka alatt folyamatosan, betartva az eljárásrendben rögzített érdemi válaszadási kötelezettséget.

Egyúttal jeleznénk, hogy – szintén a munkacsoporton elhangzottaknak megfelelően – az SZMM Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztályát is felkértük, hogy  delegáljon két fő civil képviselőt az AT szintű egyeztetésre.

A mai visszajelzés alapján ez a két fő : “A két civil szakértőre az alábbi személyeket javasoljuk sorrendben (ha valamelyikük nem tud szerepet vállalni, akkor a sorban utána következő kerülne a helyére):

–        Bényei Andrásné

–        Kovács Istvánné

–        Jagasics Béla

–        Pocsajiné Fábián Magdolna ”

A delegáltak számának meghatározásakor azt vettük alapul, hogy az egyeztetés hatékony és eredményes lefolytatásához olyan, a civil szervezetek által delegált képviselők vegyenek részt, akik valamennyi civil szervezet – e témával kapcsolatos – szakmai álláspontját felvállalva tesznek javaslatot a szakmai tartalom meghatározására.

A fentieket alapul véve nem javasoljuk a résztvevők számának további növelését az AT szintű egyeztetésen, mert félő, hogy akkor az eredményes és hatékony munka nem tudna megvalósulni.

Javaslatunk, hogy az egyeztetésre résztvevőként jelentkező szervezetek részére a megküldött anyagok megtárgyalásához – a kiírás meghirdetésének ütemezését szem előtt tartva – több időt biztosítunk, így magára az egyeztetésre delegált civil tagok (2+2 fő) a megszületett közös  szakmai véleményt tudják közvetíteni az egyeztetésen.

Amennyiben egyetértenek javaslatunkkal, akkor kérjük jelezzék, hogy mely időpontban tartanák megfelelőnek az egyeztetést, amelyen az Önök által delegált képviselők közvetítik a civil szervezetek szakmai álláspontját, s az egyeztetést ennek megfelelően hívjuk össze.

Az  SzMM  mai visszajelzése alapján az egyeztetésre javasolt időpontok közül január 29-i időpontra tettek javaslatot, amelyet a fentekre tekintettel 2010. február 4-re javasolunk ütemezni a kellő felkészülés és delegálás biztosítása érdekében.

Kérjük visszajelzésüket január 29-ig az időpont illetve a delegált tagok személyét és elérhetőségét illetően minden címzett részére eljuttatni szíveskedjenek.

Köszönettel:

Linzenbold Ildikó

Szociálpolitikai és IRM intézkedésekért felelős szakterületi koordinátor

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Humán Erőforrás Programok  Irányító Hatósága


TÁMOP 5.5.1 – véleményezés

2009. december 23.

Az NFÜ kiírta társadalmi egyeztetésre az általunk nagyon várt közösségi kezdeményezős konstrukció legújabb verzióját, lehet a karácsonyfa alatt
véleményezni: http://www.nfu.hu/forum_topic_pate/281

Figyelemre méltó vélemények bal alul, a hozzászólások alatt!


Mai NFÜ tárgyalás memó

2009. december 17.

A mai találkozónk résüznkről végül hárman (Giczey Péter, Béres Tibor és
én, Móra Veronika) voltunk, a másik oldalon a szokásos, bár ez előzőnél némileg kisebb létszámú csapat volt.
Szokás szerint Kondor Zsuzsa indított azza, hogy a pályázati kiírások alapján nagyon sok információt követelnek meg a pályázatokban, olyannyira, hogy nekik is nehéz átlátni a struktúrát. Tán ki kéne emelni a lényeget a felhívásokban. Mégis probléma van a pályázatok megvalósításával, menet közben merülnek fel olyan kérdések, amelyekre a pályázatban nem kérdeztek rá, pedig fontosak lennének. A pályázók se értik, hogy ez miért van így.
Ennek is az az oka, hogy a pályázat kiírói az ellenőrzéstől félve biztonsági játékot játszanak, azaz mindent megkérdeznek, ami az eszükbe jut.
A pályázati felhívással kapcsolatban úgy látja, hogy nincs minden léneyeges infó benne a felhívásban, ami alapján a pályázó eldöntheti, hogy ez neki való-e, indulhat-e. A felhívásnak inkább tényleg csak figyelemfelkeltő szerepűnek kéne lennie.

A szokásos egyetértés után én azt mondtam, hogy a kiírásokat is a célszerűség szempontjából kéne vizsgálni – csak azt az információt megkövetelni, ami tényleg szükséges az értékeléshez/elbíráláshoz, de azt teljeskörűen. Felmerült, hogy érdemes lenne a majdani értékelőkkel is véleményeztetni a kiírást, hogy szerintük benne van-e minden, amire nekik szükségük lesz. Ehhez még GP javasolta, hogy esetleg a leendő célcsoport körében fókuszcsoportos vizsgálattal lehetne tesztelni, hogy értik-e a kiírást. Az is elmondtam, hogy lehetőleg legyen minél kevesebb dokumentum, érthető, lényegretörő megfogalmazással, jól strukturálva, pl. formai-tartalmi feltételek ne öt helyen legyenek szétszórva az útmutatóban.

BT javasolta, hogy a pályázói körhöz/mérethez kellene igazítani a felhívást, többféle pályázati-fnanszírozási rezsimet alkalmazni a céltól függően (pl. global grant ismét). Kevés az idő – mivel általános ötlethiány van, a pályázati kiírás megjelenésétől számított két hónap nem elég a projektek generálására – és ekkor jönnek be a bérpályázatírók és születik mindenféle, a cél elérésére alkalmatlan pályázat (Itt én hozzátettem, hogy egy újfent tervezési kérdés: ha lenne jó akcióterv és hiteles pályázati menetrend, akkor hosszabb idejük lenne a pályázóknak a felkészülésre, és a kiírás megjelenésekor már kész elképzeléseik lennének.) BT felvetette még a biztosíték/garanciák kérdését – bár javul a helyzet a korábbi rossz tapasztalatok miatt a civilek nagyon félnek tőle.
További probléma, hogy a civilek nem tudnak előfinanszírozni (és erre a projekt előkészítésre kapható támogatás sem megoldás) – ezen segíteni kéne valamiféle pályázat előkészítő alappal (csak ne olyan legyen mint a régi PEA) illetve itt megint bejön a közvetett támogatás alkalmazásának fontossága.
Szó volt még a közbeszerzésről, illetve arról, hogy a pályázathoz csatolni kell mindenféle szakértők CV-jét – kérdés, hogy aztán tényleg ezek fognak-e dolgozni a projektben. Ez több szermpontból is probléma:
mi számolható el: alkalmazott vagy számlás vállalkozó, illetve hogy a kiírások olyan formális feltételekkel akarják a szükséges tudást igazoltatni, ami a projekt megvalósítása szempontjából nem feltétlen releváns (pl. milyen diplomája legyen), ami megint arra kényszeríti a pályázót, hogy sunnyogjon.
A fenntarthatóság vs. projekt jelleg volt a következő téma – irreális elvárni a projekt finanszírozástól, hogy fenntarthatóvá tegye a pályázót (mert nincs miből) – ehelyett strukturális fenntarthatósági támogatási eszközöket kell találni.

Sokat beszéltünk a költségvetés %-os korlátozásairól (projektmenedzsment stb.). Én kijelentettem, hogy ezekenek a humán jellegű fejlesztések esetén nincs értelme, mert nagyon sokféle projektről lehet szó, amelyekre nem lehet általános kritériumokat tenni. Az értékelés feladata, hogy megítélje, adott költségre szükség van-e a projekt kivitelezéséhez. Tibor példálózott, hogy egy 10 milliós TÁMOP pályázat esetén mire elég a 12%-os menedzsment költség…

További nagy téma volt a pályázókkal való kommunikáció – itt nagyon nyomtuk, hogy mennyire fontos a személyesség, hogy arca legyen a rendszernek. Minden konstrukciónak kell legyen egy gazdája (nem bürokratikus értelemben), aki érti, hogy mi is ennek az egésznek a célja, mit akar elérni, aki ismeri a célcsoportot, netán dolgozott is már velük (azaz van víziója). Jól leszóltuk az ügyfélszolgálatokat meg a kiírást szó szerint megismétlő infónapokat. Beszéltünk arról, hogy ha egy pályázónak olyan egyedi kérdése van, ami túlmutat a kiírásban szó szerint megfogalmazottakon, akkor arra rendszerint nincs válasz – meg kellene határozni, hogy ki kompetens ilyenkor eldönteni, ogy mi a válasz
– erre is jó lenne az a bizonyos “gazda” (most alapesetben az IH-é a döntési felelősség, de az ilyen spec. kérdések vagy el se jutnak arra a szintre, vagy túl soká tart).

Végül végigmentünk a mellékletek listáján – elég sokat rugóztunk az aláírási címpéldányon (amit szerintünk elég lenne a szerződéskötéskor bemutatni – és nem beküldeni), meg azon hogy mit lehetne beépíteni az adatlapba, hogy ne kelljen külön beküldeni (pl. mindenféle nyilatkozatok, pályázó pénzügyi eredménye). Ennek kapcsán szóba került, hogy az adatlapok végén van egy hosszú beikszelendő nyilatkozat lista – ebből el kéne hagyni, amit nem ír elő jogszabály, és azokat, ahol egyébként is csak 1 helyes válasz van, leírni egy szövegbe, amit az aláírásával hitelesít egy pályázó (magyarán kihagyni az ikszelgetést, ami rengeteg hibalehetőséget rejt magában), és csak azoknál hagyni választási lehetőséget, ahol tényleg van (pl. ÁFA alany-e). Szó esett arról, hogy az adatlap is bekér felesleges információkat (pl. minek kell a pályázó helyrajzi száma egy nem beruházási projektnél?).

Egyetértés volt, hogy az árajánlatok és az önerő igazolás bekérése felesleges, úgyis elavulnak, meg aztán az árajánlatok körül rengeteg susmus… amikor a tényleges beszerzésre kerül sor, akkor kérjen árajánlatot a pályázó. Azt, hogy a költségvetésben szereplő számok reálisak-e, megint csak az értékelőknek kell tudniuk. KZS a végére már hajlott arra, hogy kb. 20-25 mFt projektnagyságig elegendő lenne a csupasz projekt adatlap, és mellékleteket csak a  szerződéshez kelljen kérni.


Bővített papírország összefoglaló

2009. december 12.
View this document on Scribd

Összefoglaló Papírországról

2009. november 26.

A prezentáció oldalára kattintva lapozható!

View this document on Scribd

Hírek ÚMFT fronton – civil egyeztetés NFÜ-s emlékeztetői – 09.11.13.

2009. november 14.
View this document on Scribd

És egy kis PPT (az oldalaira kattintva lapozható)

View this document on Scribd

A harmadik tárgyalás összefoglalója

2009. október 21.
View this document on Scribd

Hírlevél – október 16

2009. október 17.

Kedves Barátunk!

A hazai pályáztatási rendszer átalakításáért indított civil mozgalom aktuális híreit az alábbiakban adjuk közre.

Kezdeményezésünkhöz immár 151 civil szervezet csatlakozott. A csatlakozók listáját a csatolmányban olvashatja (Tiltakozzunk c. dokumentum).

A kezdeményező szervezetek október 14-én sajtóközleményt adtak ki. A közleményt a csatolmányban olvashatja.

Ugyanezen a napon Gulyás József országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett dr. Herczog László miniszterhez Civilek a létezés határán? címmel. A levelet teljes terjedelmében olvashatja a csatolmányban.

Október 15-én érkezett meg az NFÜ meghívója a következő tárgyalási fordulóra, mely október 21-én fog lezajlani. A megbeszélés után hírlevelünk útján minden csatlakozó szervezetet tájékoztatunk az eredményekről.

A hazai sajtó visszafogottan ugyan, de foglalkozik a civil pályáztatási rendszer ügyével. Az általunk fellelt megjelenéseket, valamint a mozgalom sajtóbeli megnyilvánulásait a következő linkeken olvashatja: https://papirorszag.wordpress.com/hirek-blog/, valamint https://papirorszag.wordpress.com/sajtoreflex/. Amennyiben Önnek tudomása van egyéb, a témával foglalkozó sajtóanyagokról, kérjük, küldje el az anyaghoz tartozó linket a következő címre: kozossegfejlesztok@gmail.com.

Továbbra is várjuk a csatlakozó szervezetek jelentkezését, valamint a kárvallott szervezetek történeteit ezen a címen: kozossegfejlesztok@gmail.com.

2009. október 16.

A kezdeményező szervezetek


Gulyás József képviselő írásbeli kérdése Herczog László szociális miniszterhez

2009. október 15.

Gulyás levele

A levél letölthető a “letölthető anyagok” menü alatt!


Redszerjobbító javaslataink

2009. október 2.

Kattints ide, ha meg akarod tekinteni javaslatainkat!

rendszer


A MÁSODIK TÁRGYALÁS – 2009.09.30. – ESZA

2009. szeptember 30.

A MÁSODIK TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, TEMATIKÁJA ITT TALÁLHATÓ (kattints)!

A

A tárgyalás piszkozata

– a szerződésektől való elállást csak a bíróságon lehet megtámadni, sem a minisztérium, sem az ESZA nem fogja saját hatáskörében újra felnyitni/ felülvizsgálni ezeket az ügyeket. Vagyis eldöntötte, hogy nem akarja, nem tudja, nem fogja.
(részletek:
– Kiderült, hogy időközben egy KEHI vizsgálat is rendben találta a lefolytatott szabálytalansági eljárásokat, melyek az ismert súlyos következményeket hozták nekünk.
– Az SZMM nem tudja értelmezni azt, hogy a bírósági perekben ő lesz az alperes.
-Az államtitkár nyilatkozta, hogy akar folyamatos tájlkozatást és kapcsolattartás a következő lépésekről.)

-az NFÜ koordinációs igazgatóságára utalták a rendszerkorrekciós problémákat, javaslatokat. A javaslatokra részletes választ küldenek, és utána nyitottak a tárgyalásra. Általánosságban az volt a hozzáállás, hogy sajnos ismerik ezeket a problémákat, és a rednszer egyre inkább az ellenőrzés és az auditok felé fog tolódni, mert nagyon magas a hibaszázalék. Nem magyar specialitás, de valóban visszázs helyzetnek értékeltük, hogy nincs beépítve másodfok a rendszerbe a szabálytalansági eljárások során.. Innen fogjuk tudni folytatni, innentől tehát az NFÜ-ben.

A kiharcolt lehetőséggel tudnunk élni, jelezni a problémákat, javaslatokat tenni, így az eljárási és a rendszerszinten is változást elérni.
Ezt, úgy tűnik, sikerült elérnünk.


Válaszlevél az SZMM-nek 2009.09.28

2009. szeptember 28.
View this document on Scribd

ELSŐ TÁRGYALÁS – 2009.09.23 – ESZA

2009. szeptember 23.

AZ ELSŐ TÁRGYALÁS TEMATIKÁJA ITT (Kattints)!

Beszámolója:

A szeptember 21-re a hazai pályázati rendszer anomáliái és a nyertes szervezeteket romba döntő feltételek és joggyakorlat ellen tiltakozásul szervezett demonstráció sikeresen lezajlott. Az eseményt jelentős médiaérdeklődés kísérte, s egy sikeres lépést máris megtettünk: a kormányzati fél ígéretet tett a tárgyalások megkezdésére. Délután a Parlamentben az azonnal kérdések és válaszok órájában feltett képviselői kérdésre reagálva dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter is jelezte a kormány tárgyalási készségét.

A felek közti első találkozó szeptember 23-án zajlott le. Az „másik oldalt” dr. Gulyás Kálmán szakállamtitkár és két munkatársa, SzMM, Paszternák Tímea végrehajtási elnökhelyettes és munkatársa, NFÜ, Lebovits Gábor ügyvezető igazgató és két munkatársa, ESZA. Képviselte. A civil szervezetek nevében Giczey Péter, Mészáros Zsuzsa, Peták Péter vett részt a tárgyaláson. Továbbá jelen volt dr. Nagy Ádám, az NCA Tanács elnöke is.

A civilek követelésére, hogy függesszék föl a 2006-2007-es HEFOP pályázatok lezárása kapcsán az érintett civil szervezetek szerint jogellenesen indított végrehajtási eljárásokat, Gulyás Kálmán szakállamtitkár kilátásba helyezte, hogy a bírósági szakaszba jutott eljárások esetében a minisztérium megvizsgálja a mediációval történő megegyezés lehetőségét.

A jövőre nézve Nagy Ádám javaslatot tett a pályázati ombudsman intézményének kialakítására.

A kormányzati felet képviselő szakemberek ígéretet tettek a tárgyalások folytatására, a felek legközelebb szeptember 30-án ülnek tárgyalóasztalhoz.

A civil szervezeteket és az őket segítő szakmai munkacsoport készen áll az érdemi tárgyalások folytatására. Feltett szándékunk, hogy a hazai civil szektor számottevő részét érintő ügyben érdemleges előrelépést érjünk el, vagyis, hozzájárulásunkkal jöjjön létre egy humánusabb, érthetőbb és kiszámíthatóbb pályázati rendszer. Ennek nyilvánvaló feltétele az, hogy magunk mellett tudjunk minél több érintett szervezetet, s minél konkrétabb és részletesebb információkhoz jussunk a felmerült problémákkal kapcsolatban.

Kérünk tehát, hogy amennyiben szervezeted egyetért kezdeményezésünkkel, s nincs elvi kifogásotok a csatlakozás ellen, egyetértéseteket, csatlakozási szándékotokat jelezzétek itt: http://doodle.com/y7hwiaeqvsv4ewh8?adminKey= (lehetőleg email cím megadásával!) vagy a kozossegfejlesztok@gmail.com email címen.

Továbbá jutassátok el felhívásunkat más szervezetekhez is, minél többen vagyunk, annál nagyobb az esély a sikeres tárgyalásokra!

Kérésünk másik része: osszátok meg velünk tapasztalataitokat, kétségeiteket és javaslataitokat, hogy szakértőink minél eredményesebben képviselhessék a szektor érdekeit (e hozzászólásokat is a fenti email címre várjuk).

A tárgyalási folyamat menetéről és egyéb vonatkozó információkról minden csatlakozó szervezetet folyamatosan értesítünk.

Giczey Péter – SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért

HIVATALOS BESZÁMOLÓ:

emlék

emlék2

emlék3



Parlamenti felszólalás – Gulyás József (SZDSZ)

2009. szeptember 21.

ELNÖK: Gulyás József, az SZDSZ képviselője, szintén a miniszterelnöknek kíván kérdést feltenni: „Kevesebb lesz az ország civilek nélkül” címmel. Miniszterelnök úr Herczog László miniszter urat jelölte ki válaszadónak. Kérdezem, hogy elfogadja-e a személyét.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Igen, elnök úr.

ELNÖK: Öné a szó.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Gondolom, egyetértünk abban, hogy közös érdekünk az, hogy az uniós forrásokat a lehető leghatékonyabban hívja le Magyarország, használjuk fel akár civil szervezeteink közreműködésével is az ország javára. Sajnos, a civil szervezetek által megpályázott és a felhasználásra váró vagy éppen már felhasznált fejlesztési források felhasználásának nehézségeiről, a bonyolítás körülményeiről és gyakran lehetetlen feltételeiről egyre több aggasztó hírt hallunk mostanában. Most már nem egyszerűen arról szólnak a hírek, hogy a civil szervezetek nehezen jutnak hozzá a forrásokhoz, hanem egyre inkább ellehetetlenülnek a belső szabályozások, az előírt követelmények miatt.
Nem tudom, tudnak-e arról itt a tisztelt Házban, hogy a mai nap délelőttjén több tucat civil szervezet képviselői demonstráltak a pályázókkal közvetlen kapcsolatban álló közreműködő szervezet, az Európai Szociális Alap Nonprofit Kft. székháza előtt. Tiltakoztak a szervezetek, mert véleményük szerint a támogatási rendszer a teljes bizalmatlanságra, a jelentős állami erőfölény korlátlan érvényesítésére, a segítés helyett az értelmetlenül túlzó kontrollra épül. Az elnyert pályázati támogatások kapcsán a törvényességi megfelelést, a szabályok, a szerződéses feltételek betartását egyoldalúan, következetlenséggel, önkényes jogértelmezés és gyakorlat mentén alkalmazza a bonyolításban érintett vagy azért felelős intézményrendszer.
Az ellenőrzési eljárások során a bonyolító szervezet elképesztő szakmai, adminisztratív hibákat, ügyviteli és egyéb hibákat követ el minden következmény nélkül. Rájuk nem vonatkoznak a határidők. Sajnálatos, hogy ennek következményeképpen a magas hivatalok úgy tartanak vissza forrásokat, vagy éppen követelnek vissza megítélt pályázati támogatást, hogy arra sem méltatják a pályázókat, a civil szervezeteket, hogy indokolják a jogszabályi hivatkozások vagy a szerződési pontok megjelölésével döntésüket.
(15.30)

Így a különböző civil szervezetek a döntések formalizálásának hiánya miatt jogorvoslattal sem élhetnek. A civil szervezetek ma demonstrálnak, követelik a szabálytalansági eljárások végrehajtásának felfüggesztését, továbbá tárgyalni akarnak.
Kérdezem a kormány illetékes képviselőjét, kívánnak-e változtatni az eddigi gyakorlaton, illetve mikor ülnek tárgyalóasztalhoz a civilekkel.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Herczog miniszter úré a szó.

DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tudomásom van a mai demonstrációról, ki is jelöltem a kormány képviselőjét, aki átvette a petíciót, és egyben megállapodtak arról, hogy mikor kerül sor a tárgyalásra, ennek időpontja: e hét szerda délelőtt. Tehát gondolom, a személyes találkozó keretében tisztázható lesz, hogy milyen kérdések megoldásáról van szó.
Ami az NCA-ból folyósított támogatásokat illeti, erre az évre 7 milliárd 84 millió forint a támogatási keret, ebből már megítéltek 6,5 milliárdot, és ennek a 26,45 százaléka, 1,7 milliárd forint, amit már ki is utaltak, ez időarányos a korábbi gyakorlat szerint.
Ami pedig a konfliktusokat illeti, szeretném azért még egy körülményre felhívni a figyelmet. Nem mondom azt, hogy a támogatási rendszer ideálisan működik; azt igen, hogy a munkatársaim lelkiismeretesen dolgoznak, és ez a történet egyik oldala. A másik oldala, amiről persze kevesebbet lehet hallani, hogy nem egy esetben azért kell a támogatást elutasítani, mert hiányzik a támogatás felhasználásáról szóló beszámoló, netán a civil szervezetnek köztartozása van, esetleg nem számolt el korábbi költségvetési forrásból a támogatással, vagy elszámolt, de azt nem fogadták el, és ezek objektív kizáró feltételek.
Tehát azt hiszem, a probléma elég bonyolult, mindenesetre abban egyértelműen nincs vita, hogy erről tárgyalni kell, és a tárgyalásra sor is fog kerülni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Gulyás képviselő úré a szó.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Miniszter Úr! Nyilván nem várom el, sőt nagyon nem várom el – ellenkezőleg -, hogy következetlen gyakorlatot folytasson, vagy a jogszabályi megfelelést ne ellenőrizze az intézményrendszer felelős vezetése, illetve mindazok, akik ebben közreműködnek.
Ugyanakkor az általam megismert példák arról tanúskodnak, hogy a saját belső szabályaikat vagy az ellenőrzési gyakorlatot nem következetesen alkalmazza az intézményrendszer, illetve arról tanúskodik, hogy nem a pályázók hibájából dőlnek be olyan projektek, amelyeknek a megvalósítása közös érdekünk volna.
Kérem és bízom is abban, hogy ön és munkatársai tanulmányozzák szerdáig az eddigi gyakorlatot, és megnézik azokat a működési zavarokat – éppen a civilek által megfogalmazott javaslatok, problémák figyelembevételével -, hogy ezen a tárgyaláson tényleg az érdemi problémákról lehessen beszélni. Mert természetesen vannak olyan példák, gyakorlatok, amelyek nem fogadhatók el, ahol nem kell utalni, vagy vissza kell követelni a forrásokat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) De az a cél, hogy a források mégiscsak jól hasznosuljanak, és ne büntessük azokat a szervezeteket, amelyek közcélokat látnak el.
Köszönöm szépen.

ELNÖK: Miniszter úr!

DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter: Köszönöm. Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól értem, akkor a céljaink közösek, hogy ezek a támogatások gyorsan és hatékonyan odajussanak azokhoz, akiket ez megillet, ebben nincs is vita, a tárgyalásra sor kerül. Azt, hogy konkrét, egyes esetekben a gyakorlat jó volt vagy nem volt jó, azt hiszem, legjobban akkor lehet megállapítani, ha mindkét felet meghallgatjuk. Nekem az a tapasztalatom, hogy ha olyan egyeztetésre kerül sor, ahol az ellenérvek is elhangzanak, akkor általában mind a két fél módosít az álláspontján, és ilyenkor igen gyakran a megoldást is közösen megtaláljuk.
Ezt remélem a szerdai megbeszéléstől, köszönöm, hogy felhívta erre a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)